Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
23 részt nem vesz a' társaság mozgalmában." Az Akadémiától "független" Igazgatótanács problémáját az 1848-as reformtervek vetik majd Ismét föl és 1869 próbálja rendezni. Vállas nem a formalitások embere, az alkotó munkát, tettet többre becsüli a keretek, a törvények és szabályok feletti vitánál. Az Instltut de Francé történetét tárgyalva kicsit keserűen és sok malíciával Jegyzi meg, hogy tagjai alapszabály nélkül kezdtek a tudomány mlveléséhez és értek el nagy eredményeket. Hatáskört és alapszabályt csak később kaptak. - De ott, ahol a szervezeti keret a tartalmi munka akadályozója lesz szót emel, és a tanulmány, mely a Francia Tudományos Akadémia munkásságát állítja követendő példaként a társaság elé azokat a kereteket 94 javallja, melyek annak eredményeit elősegítették. "Nem Ismerek tudós társaságot széles e világon, mellyben annyiféle szakember együt t tartana ülést 's osztály! különbség nélkül együtt választana új tagokat.Veszem például a franczla királyi intézetet. Ebben a különböző académiák külön tartják üléseiket és külön választanak tagokat." "Ott tudniillik megkülönböztetik azt, mit minden ember tehet, attól mi klrekesztőleg szakember dolga ." Von párhuzamot a két intézet között. 95 "A társaság, a tudomány, a hon érdekében fekszik, hogy e természetellenes választásmóddal minél előbb felhagyjunk." 9 6 A Jelenlegi rendszer mellett ugyanis ha valamely szakk Srdésben tárgyalnak vagy határoznak a "jelenlévő szavazattal biró tagoknak négy ötöde nem ért a dolgokhoz. "97 A szakszerűség kérdésének ismételt felvetését logikusan követi az Akadémia osztálykeretekben való működésének és az osztályok autonómiájának követelése. "A nélkül, hogy e tárgynak hosszabb vitatásába bocsátkoznám, mik szerint az egyes osztályok' autonómiáját, melly nélkül Igazi élet a m. tudós társaságban nem lehe t biztosíthatni, e helyt csak még azt jegyzem meg, hogy legjobb volna a m. társaságot más académiák példájára a következő főszakokra osztani: 1/ Nyelvészeti és történettudományi; II/ philosophiai és törvény tudományi; III/ mathematlcal és természettudományi - 'se főszakokat egymástól egészen elválasztani: tudományos munkálatokban, tagválasztásban és budgetben. — Csak a könyvtár maradhatna közös 's minden hónap végén e három főszaknak egy közülése lehetne." 9 0 A tudományos kérdéseknek osztálykeretekben való intézését mint láttuk az Akadémia egyelőre alapszabály módositása nélkül valósította
