Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
21 a kereskedésbe és a Jóllét minden ereibe , 's hogy csakhamar hatalmosok, virágzók és boldogok lettek ama szerencsés országok ', mellyek a tudományokat honi nyelven mivelé k", ezt várja a pesti tudományos társaság működésétől is. Az Alaprajz és 82 rendszabások részletes elemzése után szinte hitvallásszerüen szögezi le: "ha kivételes helyzetünket tekintetbe vesszük, könnyen átláthatjuk, mlkép a magyar nemzetnek, hogy mlveltsége pályáján haladhasson, nemcsak tudományosságra, mint minden más nemzetnek, hanem nyelvre, lehetőleg mtvelt nyelvre ls van szüksége. Igen természetes tehát, hogy azon küldöttség melly a m. tudós társaság Alaprajzának kidolgozásával megbízva volt, a tudományok mÍvelését a nyelvtől el nem akaró választani, sőt, hogy a kettőt egymással egyesítve tartá csak a közóhajtásnak megfelelőnek." "A m. tudós társaság kitűzött czélja tagadhatatlanul az: hogy a tudományokat és a szépmüvészeteket mivelje, azon kikötéssel azonban, hogy közléseiben egyedül csak a magyar nyelvvel éljen, mi által egyszersmind a rryelv maga ls miveltetik. Végczólja pedig a társaság munkálkodásainak, az alaprajz szövege szerint ez: hogy ekképpen a nemzeti elme és lélekerő szép és hasznos tudományok által Időről időre kifejtve, saját fényében és méltóságában örök Időkig fennálljon." 8 3 Majd Telekire utalva, de kategorikusan kimondja "hogy a m. tudós társaság nem nyelvi Intézet, hogy a nyelv ugyan a condltio slne qua non, de nem egyedüli fő foglalatossága a társaságnak. . ."84 m- tudós társaság nem szépirodalmi, hanem tudományos intézet. " 8 5 Ez a felfogás tükröződik az 1844-45-1 reformtervben. Ez fogalmazódik meg az 1869-1 alapszabály 1. §-ában, és azután ls 1948-ig mirrien érvényben lévő alapszabályban. Vállas tudományos Intézetnek szeretné látni az Akadémiát és elsőként hangsúlyozza ennek érdekében a szakszerűség alapvető fontosságát. - Ez a felismerése lesz azután további reformjavaslatainak egyik fő mozgatója, ő az első, oki az Akadémia nyelvművelő feladatait ls szaktudományi szinten kívánja látni. "A phllologia tanulmányok nélkül lehetetlen, itt az ihletés és tapintat nem pótolják az anyag hiányát." 8® Tiltakozik az ellen, hogy az Akadémia tagjai hozzáértés és szoktudomá87 riyukra való tekintet nélkül kötelezően végezzenek szótári munkát. Az Akadémia falai között Vállas tanulmánya az első, mely a maga módján a tudományok nemzetköziségére és ezzel kapcsolatban egy olyan problémára utal, mely az adott történelmi viszonyok között megoldhatatlannak látszott.
