Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

I. 1831 - 1849

20 tén a rendes akadémiai munka la fennakadást szenved. Előfordult az 13, hogy Igazgatósági vagy tiszteleti tag "Jelen nem léte miatt" a szép számmal összegyűlt rendes és levelező tagok a kitűzött heti ülést sem tarthat7 f\ ták meg. Az akadémiai életre, az Igazgatók által képviselt hivatalos és az "akadémia" plebejus célkitűzései közötti ellentétre Jellemzővé válik, hogy Vörösmarty ls Bajza ls szidták az Akadémiát, mely egészen megkövesült, szerlntök csak a heti ülésekben lehet néha a papok és mágnások 77 szövetsége ellen győzni. Széchenyi szerint viszont "az Akadémia, Vö78 rösmorty, Bajza etc. efc. úgy sem egyéb, mint egy revolutlonarius Club." 1848-ig két kiemelkedő tanulmány jelent meg, mely az Akadémia helyzetét, problémáit és belső erőviszonyalt elemzi Figyelemre méltóak ezek, mert a Tudós Társasággal foglalkozó addigi Írásokkal szemben nem elméleti szükségleteket és programot adnak, hanem adott történelmi és társadalmi helyzetben a valóságot mutatják, és tükrözik azokat a célkitűzéseket és törekvéseket, melyek az Akadémia "munkás" tagjait foglalkoztatják. Az első Vállas Antal 1844-ben megjelent idézett tanulmánya, a 79 másik Almásl Balog Pál 1848 tavaszán napvilágot látott röpirata. Vállas tanulmánya nemcsak azért Jelentős, mert alapját és gerincét képezi az 1844-1845-ös reformoknak, megindítója annak a folyamatnak, mely a Magyar Tudós Társaságot egy negyed század múlva a tudományok akadémiájává Igyekszik átalakítani, hanem azért ls mert bizonysága annak, hogy a. klsgyülések, a baráti viták már ekkor láttak és tisztáztak olyan strukturális akadémiai problémákat, melyek valóraváltását 1848 Ígérte, 1869 részlegesen megvalósította, és 1949 beteljesítette. "Fél századig Írtak hazánkfiai a' tudós társaságokról, 's az alapfogalom még sincs tisztába hozva, "8° - írja. S valóban a Magyar Tudós Társaság már tobb mint egy évtizede működik, amikor feladatát nemcsak a hírlapi viták, de még a társulat vezetői ls egymásnak ellentmondóan fogalmazzák meg Az alapvető kérdések, pedig Bessenyei óta tisztázatlanok maradtak. Az 1831. évi alapszabály l.§-ának homályos fogalmazása változatlanul többféle magyarázatra adott lehetőséget. Vállas utal arra, hogy a "magyar országgyűlés, melly a régen várt és óhajtott magyar tudós társaságot életbe hozta" világosan kimondta, "miképpen külföldön 'átmentek a tudományok a mezei gazdaságba,