Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
19 nok, kik nem fogják kedvelni, hogy én, és éppen én, - folytatja - a magyar Akadémiát politikai életünkkel annyira összefüggő intézetnek tartom, és azt e tekintetben működésre sürgetni vagyok bátor.Ámde ez által csak azt tanusltjuk, hogy politikai kifejlődésünk legmélyebb talajáig nem bírtak hatni eddigelé. Mert hisz ez nem egyéb, mint nemzetiségünk biztosítása, felemelése, ml megint oly szorosan függ az élő szónak Írásnak s gondolat- elrendezésnek kifejtésével össze, miszerint lélektelen gép volna "Akadémiánk", ha nem venne e hazafiúi műtétben legbuzgóbb s legernyedetlenebb részt." ^ A célok megvalósításának útját, az akadémia alapvető szervezeti keretét, a közöttük újra meg újra felvillanó nézetkülönbségek ellenére mindkét elnök a feudális pártfogók, az igazgatótanács által irányított és korlátozott akadémiában látta. Teleki a nádori pártfogót köszöntő elnöki megnyitó beszédében ezt részletesen ki is fejti. Meggyőződése, hogy az erkölcsi világban épp úgy mint a természetben "a* nagyobbnak, erősebbnek, tehetősebbnek pártfogása alatt él, csak az által boldogul a' kisebb, gyengébb és tehetetlenebb." "Hogy a* tudományok csak ott keresnek menedéket, csak ott virágoznak, hol a' nagyok, a' hatalmasabbak azokat, és kedvökért a* tudósokat pártfogások alá vették, gondosan ápolták, amazok szeretetét példájok által élesztették, terjesztették, gyarapították; ezeknek az életre módot, a dolgozásra kedvet adtak: bizonyítják az emberiség történeteinek majd minden lapjai az ó világban, úgy mint az újabb időkben." 7 2 Jellemző az 1845. évi nagygyűlésen elhangzott figyelmeztetése, melyben emlékeztet arra, hogy az Akadémia nagygyűlésen hozott határozatai73 nak érvényességéhez az Igazgatótanács Jóváhagyása is szükséges. Széchenyi tartózkodóbb ezeknek a Kérdéseknek a megfogalmazásánál, igazi felfogása csak leveleiben és naplójegyzeteiben villan elő. Tasner Antalhoz intézett leveleiben érződik leginkább, hogy mennyire az a74 lapitóktól és az Igazgatóktól függőnek tartja az Akadémia munkáját. "Kérem szóljon Toldyval - írja egy Ízben - ... financiális tekintetben ne vonja a húrt magasra, mert Itt az igazgatók minden új ideát, mely pénzzel támogatandó, el fognak vetni, ezért én Jót állok; tehát minek hinteni az ódium magvát." ^^ Pedig az ódium magvát nem kell elhinteni, az indulatok és az ellentétek már régen egymásnak feszültek. Az Akadémián belül él egy lelkes sokat dolgozó és sokat áldozó réteg,mely minden megnyilvánulásában az igazgatók által szabott korlátokba ütközik. Hiszen az Igazgatók nemcsak a feltétlenül szükséges anyagiakkal rendelkeznek kizárólagosan, de az akadémiai élet minden megnyilvánulása tőlük függ; részvétlenségük ese-
