Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
16 52 gyásával négy állandó bizottságot hoz létre, melyekre ráruházza minda53 zokat a Jogokat, melyek az eredeti javaslat szerint az osztályokat illetnék. Az 1845. évi nagygyűlésen, mikor a kisgyűlés által jóváhagyott javaslat került tárgyalás alá, Teleki József arra figyelmezteti a társaságot, "hogy ezen terv a' nagygyűlés általi elfogadtatása után még a* tekintetes Igazgatóság elejébe megyen, 's csak ha Itt is elfogadtatnék, terjesztetik a' felség, 's a' törvényhozás elejébe legfelsőbb helybenhagyás végett." "Jelenleg ... idején valónak hiszi ő excella a' reform' indítványát, de arra kívánja figyelmeztetni a' társaság tagjait,hogy vannak kényes részletek, mellyeknek módosítására talán alkalmasabb Időpontot lehetne választani, 'a hogy vannak mások, mellyek a' régi szerkezetnek épségben tartása mellett, kizárólag minnen erőnkkel is módosíthatók, 's mellyeket ennélfogva nem kell az alapszabályok' változtatásával kapcsolatba hozni." "'s több rendbeli nyilatkozat! és ellennyilatkozat' nyomán határozattá vált: hogy miután a' Jelen nagygyűlésen a' társaság' nm. másodelnöke és egyik főalapitója egyéb foglalkozásainál fogva közöttük meg nem jelenhetett, 's miután a' szőnyegen levő javaslat az ő elnöklete alatt terveztetett: e javaslatnak bővebb vizsgálata a' jövő évi nagygyűlésre halasztatik,'s jelenleg csak azon pontok felett fog tanácskozni a' társaság, mellyeket alapszabályainak változtatása nélkül is életbe léptethetőkl' 5'* A nagygyűlés a továbbiakban megszüntette az előző évben létrehívott szakosztályokat és ezek helyett a hat osztálynak autonómiáját alkotja meg. "...határozattá vált, hogy mindenik rendes tag legalább minden második évben tartozzék egy értekezést benyújtani, ..." Kimondja, "hogy mindig a' választás rende szerint legidősb tiszteleti tag,vagy ollyesnek nem létében a' legidősb rendes tag az osztály* elnöke;" A megválasztott új tagok egy év leforgása alatt tartoznak székfoglalót tartani. Megteremti végül - egyelőre kísérletként - az önálló osztályüléseket. 5 5 így, ha az alapszabályok változatlanok maradtak is az 1844-1845-ös reformok legjelentősebb része a Magyar Tudós Társulat utasító ha táró za56 taként a gyakorlatban megvalósult. Az akadémiai szervezet ellentmondásos volta a célkitűzések tisztázatlanságát is takarja Az Akadémia hivatalos megnyilatkozásai nem egyértelműek. Széchenyi nyelvművelő Intézetként alapítja és még anegy57 ve ne s években is ennek tekinti. Azonban a nyelvművelést Bessenyei koncepciójában látja ". . . nemcsak látszólag, de valósággal sem lehet nemzetnek sürgetőbb
