Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

I. 1831 - 1849

13 jelenésekor széket, a' helybeli a* heti ülésben, a vidéki a' nagy gyűléskor, rnert ez az uj rendes tag első belépését innepiebbé teszi, a' társaság pedig több Jó értekezést kap mindenike Igyekezni íogván, hogy Jelessel köszöntse azokat kik társokol fogadák, 's ajánlja, hogy e mód a* most választandó rendes tagokkal kezdetnék meg" "Köz akarattal elfogadtatik."3? Az eredeti tudományos értekezések szorgalmazása 1833 elején Szé38 chenryi Javaslatában nyer kifejezést. A tagajánlások szükségessége ls az 1833-as reform-tervekben fogalma39 zódlk meg először. Ugyanekkor jelenik meg először a kívánság, hogy 40 a tiszteleti és rendes tagokat a levelező tagok sorából válasszák. Ekkor szabják meg több mint egy évszázados érvénnyel a heti ülések rend41 Jét és tárgyát ls. 1837-ben, illetve 1838-ban megy határozatba, "hogy ezentúl az osztályok' évkönyvi értekezései' megbír ál ása nevegyes küldöttségre blzassék, hanem mindenkor az illető osztályra..." "...az Évkönyvekbe a' társaság történetein, emlék- 's egyéb alkalmi beszédeken kivül csak olly valódi tudományos érdemii és szorosan osztálybeli értekezések vétessenek fel, mellyek vagy uj tárgyat adnak elő, vagy Ismeretes alapokon uj vizsgálatok- 's buvárlásokba bocsátkoznak, uj összevetéseket, összeállításokat, nézeteket, következtetéseket, meglévő adatok uj crlsisét foglalnak magokban, 's előadásokra nézve a' jelenkor' haladási fokának teljesen megfelelnek,"

42 A tudományos értekezéseknek a társulati élet középpontjába helyezése, a Tudománytár Ismeretterjesztő Jellegével szembeni fokozott lgé43 nyesség a következő években figyelhető meg. Arinak tudatos felismerése, hogy a társulat szervezeti kereteinek és lehetőségének összhangba kell lennie saját alapvető célkitűzéseivel 1844-ben következik el. Az előző évek útkeresésének és reformtörekvé44 selnek ad új irányt Vállas Antal 1844 márciusában tartott három felolvasása az akadémiák történeti szerepéről és a Magyar Tudós Társaság 45 reform-kérdéseiről. Ez az előadássorozat fogalmazza meg először azokat az ellentmondásokat, melyek az Akadémia működését nehezítették, és felvázolja a modem tudományos társulat működésének alapelveit "... az ebben kifejtett eszmék több tag által pártoltatván, Eáy András tiszteleti. Döbrentel Gábor, Schedel Ferencz, Sztrokoy Antal és Vállas Antal rendes tagokból álló küldöttség neveztetett,melly tekintetbe vévén a felolvasott értekezésben található Javaslatokat, de egyéb e' tárgyban netalán teendő indítványokat ls, az academia belső szerkezetében szükségesnek vagy hasznosnak talált módosításokról részletes tervet kószittaen, (!) s kis ülés által utóbb megvlzsgólandót."

4^ Az 1844. december 9-én beadott, majd 1845-ben kéziratként ki-