Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
14 nyomott javaslat titoknok! előszava szerint: "Tizenöt évi tapasztalás azon meggyőződést szülte sok tagokban, hogy az academia' lassúbb haladásának egyik, és pedig lényeges, oka szerkezetőbe n van. A' tárgy kisgyülési szőnyegre kerülvén, bizottság neveztetett a' rendszabások megvizsgálására, 's az ez által előterjesztett javaslat' nyomán érett megfontolással készült e' rendszabásterv, melly, mielőtt nagygyülési tanácskozás alá menne, bővebb meghányatás végett kéziratképpen kinyomva, minden rendbeli tagokkal közöltetik azon felszólítás mellett, hogy ki személyesen nem vehetend a' tanácskozásban részt, az ügyet véleménye" Írásban közlésével mozdítsa elő. A' leglényegesebb módosításokban az osztályok* hatásköre 's működési formál mentek által, melylyek után a' tagok és gyűlések' új rendezése is szükséges lett. A' kis gyűlések vezér eszméje az osztályok' illő önállás a volt Az Academiának t.i. csak felelős osztályok nyújthatnak biztosítékot a' felett, hogy ezeknek tettei, mennyire emberleg lehetséges, pártatlan tiszta meggyőződés' eredményei; felelősök viszont egyedül független, minden idegen elemek' befolyása nélkül működhető osztályok lehetnek; Így az academiai Ítéletek is csak úgy birhatnak erkölcsi nyomatékkal, ha azokból minden nemllletéke s befolyás kirekesztetik. Jónak látta tehát a' kis gyűlésekben működő társaság, javaslatba hozni az osztályok' új rendezésé t, 's itt mind a' külföldnek több százados tapasztalásait használta, mind, és főleg saját viszonyainkra volt figyelmes. Eltérvén e' szerint a' felettébb eldaraboló hat osztályról, az egymástól függő 's egymást segitő rokonukat egyesítve, négy nagy osztályt javasol, meghatározza részletesen azoknak tudománymezejét, hatáskörét, az öszves academiához való viszonyaikat; 's ezekhez képest a' dolog' térmészete és szüksége által feltételezett új szerkezetet hoz indítványba. Minden részlete a' tervnek az illetékesség' elvében találja indító okát. Magát a" tiszteleti tagoknak két karra, u.m. rendkívüliekre és rendesekre osztását ezen elv javáslotta, nem lévén tanácsos, sem olly férfiakat, kik tudományszeretet és tudománypártolás által megtisztelésre méltók, ha saját szakkal szorosan nem bírnak is, kirekeszteni; sem megengedni azt, hogy valamelly osztály' határozataira, mellyeknek egyedül beható tárgyismereten kellene alapulniok, befolyhassanak. Szinte ezért van a' rendes tagok' szavazata is illető osztályukra szorítva; minden osztálynak egy saját titoknok adva, ki maga lehet osztálya' nézetei 's Ítéleteinek helyes kifejezője, sőt gyakran teendőinek alkalmas kivivője is; végre azért osztályozva a' levelező tagok, kik ekkép bizonyos pályára utasitvák, miszerint mintegy az illető osztály' semlnáriumául szolgáljanak. Egy nevezetes, ezekből folyó módosítás az osztályi, egyetemes academiai havi, és nagy gyűlések . Mig a' hat osztály együtt ül, addig az academia' ülései nem vehetik fel azt a' tudományos tartalmat, melly azoknak rendeltetésében fekszik, sőt öt hatod részig "műkedvelők" gyülekezete levén, minden szoros specialitás szükségkép kizáratik, 's Így inkább ismeretközlő, mint tudományt előmozdító testület leszen. A' második elv, melly a' kis gyűléseket vezette, a tudományos központosításé . Az előzmények tiltani látszottak ugyan a' vidéki
