Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
125 "Pékár Gyula l.t. Indítványozza, hogy az .Xkadémia egyes osztályai küldjenek ki 5-5 tagú bizottságokat, amelyex megvizsgálják az Akadémia tagjainak a Tanácsköztársaság idején tanúsított activ és passiv magatartását, hogy vájjon nincsenek-e olly tagok akik nemzethüség szempontjából méltatlanok az akadémiai tagságr a. " 4 2 Az elnököt hatodik ciklusra történt újraválasztása alkalmával (1919. október 23-án) köszöntő Szily Kálmán leleplezően vall a Berzeviczy féle "politika mentes" akadémiai vezetésnek nemcsak jelenéről, hanem elmúlt másfél évtizedéről. "a kormányosnak borús Időben nem szabad otthagyni a kormányt. Szerencsétlen hazánk válságos helyzetén, Akadémiánk zilált pénzügyein kivul m ég eg y m egdöbbentő Jelen ség ls szükségessé teszi, hogy Excellenciád az Akadémia élén maradjon. Az Akadémia tagjaitól most oly hangokat is hallunk, hogy á z A ka démiának nincs egyéb feladata, mint a t u d o m á n y müvelése. Ez egyenes megtagadása Akadémiánk múltjának és bántó utóhangja az imént letűnt bolseviki uralomnak. " . . . " Nagymeltóságodban bizunk s tőle várjuk, hogy az Akadémia ügyeit a régi tapintattal, igazságszeretettel, igaz magyar érzéssel és ha kell, erős kézzel is fogja vezetn i. 1,4 3 Ezután az elnöki székfoglaló hangsúlyozza, hogy "Az a tény, hogy az Akadémia minden ellenkező híresztelésekkel szembe n ma is változatlan hűséggel ragaszkodik hozzá, erőt fog neki adni arra, hogy fölvegye a munkát s fölvegye, ha kell a harcot is minden olyan anyagi és egyéb akadályokkal, külső és belső törekvésekkel szemben, melyek az Akadémia békéjét, egyetértését, Jó hírnevét és eredményes munkásságát veszélyeztethetik és károsíthatják. "44 Ezek voltak a közvetlen előzményei az 1919 novembere és 1920 áprilisa között lezajlott akadémiai "Igazoló eljárásoknak". Magukról az eseményekről az Akadémia hivatalosan közzétett jegyzőkönyvei vallanak. Az előzetes bejelentések és Írásbeli vallomások alapján az 1919. november 24-én tartott ülésen az elnök bejelenti, hogy " a bizottság hét esetben kizárást hoz javaslatba Erre vonatkozólag az alapszabályokban és ügyrendben nincsen intézkedés, de attól a jogától, hogy méltatlanná vált tagját kizárja kebeléből, egy testület sem fo .ztható me g. Ajánlja azonban, hogy a tagválasztás analógiájára a szavazás titkosan történjék, és a kizárás csak 2/ 3 szótöbbség alapján legyen kimondható. A mennyiben a kizárás mellőztetnék, helye van még a rosszalás fölötti szavazásnak, ez lévén II. foka az elitélésnek, melyet a bizottság javaslatba hoz. Érvnek kimondásához egyszerű szótöbbség is elegendő volna. Az Akadémiának tisztán kell állnia a nemzet előtt, hogy azzal a fölforgató törekvéssel , a mely mindent a mi a magyar nemzetnek