Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

IV. 1906 – 1945

124 De már az Akadémia működését felfüggesztő határozat előtt érez­hető a Tanácsköztársaság Ítélete a "hivatalos" akadémiáról. Már márci­us 30-án közoktatásügyi célokra foglalja le a népbiztosság az Akadémia helyiségeit, április 12-től kezdődően csak a közoktatásügyi népbiztos e­lőzetes engedélyével adhatók vagy ajándékozhatok el az akadémiai ki­adványok és április 11-én Eötvös Loránd ravatalánál nem elnökutódja, hanem a tudós Frőlich Izidor búcsúzik a nagy halottól. A közoktatásügyi népbiztosság az Akadémia adminisztratív ügyel­nek vitelével az irodalgazgatót bizta meg. Az elnök és a főtitkár intéz­40 kedesi jogát megszüntette. így az Akadémia hivatalos működése a Tanácsköztársaság ideje alatt szünetelt Nem jelentette ez azt is, hogy az "akadémia" a maga e­gészében passzivitásba merült volna. A tanácskormány nagyvonalú tudo­mány és kultúrpolitikai elképzeléseinek felvázolásánál itt is ott ls megta­láljuk az igazi Akadémia képviselőit, annak tudós tagjait. Nem a politikai hitvallás, hanem a tudományos meggyőződés állítja őket a forradalom képviselőivel egy sorba. Az a hit, hogy a tudomány szolgálatát minden körülmények között folytatni kell, az a tapasztalat, hogy a forradalom le­hetőséget nyitott sok régi kedves terv megvalósítására, mely addig csak megnemértéssel találkozott. Nem múlik el azonban az év sem, és elérkezik az Akadémia törté­netének legfájóbb időszaka. A társaság történetének első évszázada a testületen belül ls a ha­ladó és visszahúzó erők szakadatlan harca volt. Azonban soha, sem személyi, sem világnézeti ellentétek nem vezettek oda, hogy a katonai vagy rendőri terror kívánságára az Akadémia kivetett volna valakit tagjai közül. Az egykori "ó konzervatív" vezetésnek volt bátorsága, hogy ki­térjen a hatalom képviselőinek kívánsága elől és azt válaszolja Gerin­gernek, hogy a forradalomban részt vett tagja felett biról tisztet nem vál­lalhat, mert az alapszabályok nem rendelkeznek a kizárás feltételei és 41 módja felől. Később pedig interveniált a bebörtönzött Czuczor érde­kében. 1919-ben azonban más idők jártok, Az augusztus 18-1 összes Il­lésen

Next

/
Thumbnails
Contents