Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
IV. 1906 – 1945
118 sából új erőre és fényre emelkedni, oly mértékben fog nálunk Ferenc József és koránok igazságos, elismerő megitélése is érvényre emelkedni. Az ő emléke az engesztelődés és megdicsőülés fényében fog élni időtlen időkön át Akadémiánkban és a hazánkban." 1 Ezeken a megnyilatkozásokon keresztül egyenesen visz majd az út József kir. herceg elnökké választásához. A hazafiság megfogalmazásának és az együttélő népek egymáshoz való viszonyának problémái vajon olyan kérdések-e, melyek mérik, vagy akárcsak jelezhetik egy tudományos intézmény felfelé Ívelésének vagy hanyatlásának irányát? Az adott történeti és társadalmi viszonyók között kétségtelenül. Különösen akkor, ha ezekhez a megnyilvánulásokhoz hozzá vesszük azt is, hogy az Akadémia a két Eötvös elnöksége által határolt korszakában a idományt önmagáért, az egyetemes tudományos fejlődés érdekében kívánta művelni, s azt a magyar fejlődés szolgálatába állította. És ott, ahol ebben túllépett határainkon, szolgálatot tett a szomszéd népek tudományosságának. Addig Berzeviczy elnökségének három évtizede alatt megtörténik, hogy a tudományos munkálatok megindítását politikai szükségletekkel, a határokon túllépést hatalmi érdekekkel indokolják A Balkán bizottságnak a "Balkáni és Előázsiai intézet" felállítását sürgető jegyzőkönyveiben és memorandumaiban olvassuk: "A világháború kitörése és főleg az utolsó félévben való fordulata óta tudományos és gazdasági köreink figyelme hatványozott mértékben fordul a Balkán felé. Szerte az országban ébredni kezd a "Keletre magyar' megértése, és a hol nem ébredt volna fel, ott a nemzet szellemi vezetőinek fel kell azt kelteni, mert arról a positióról van szó melyet a világháború elmúlása után el fogunk foglalni a nemzetek közöt t."H 2 "Nálunk is föl kell ismernie társadalmunknak, politikai vezetőinknek és tudományos intézményeinknek, hogy egyszerűen létfenntartásunk követeli erőteljes térfoglalásunkat a Balkánon és Keleten! Majd a főtitkári beszámolóban látjuk: "A másik kérdés, mely hosszasan foglalkoztatta és még sokáig fogja foglalkoztatni Akadémiánkat: viszonyunk a Balkánfélszigethez és a török kelethez A világháború ez országokat közvetlen érdeklődésünk körébe hozta, és mind politikai mind gazdasági érdekeink okvetlenül szükségessé teszik, hogy déli és keleti szomszédainkkal tudományosan is foglalkozzunk , mert az Akadémiában csupán tudományos czélokról és feladatokról lehet szó; munkásságunknak
