Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

III. 1867 – 1905

oo JEGYZETEK A III. FEJEZETHEZ 1. Utalunk a Magyar Tudomány 1970. évi 10. számában közölt dokumentumokra és Almásl Balogh Pálnak az I. fejezetben részletesen elemzett röpiratára. 2. E törekvés első dokumentumát 1863-ból ismerjük. Magyar Irodalmi Levelezés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában (továbbiakban: M. Ir. Lev.) 2

r 4 1/b (Tolcty Írásával: 1863 febr. 9. ei ülésben). (A többi Dessewífy ceruza feljegyzése.) "A' históriai bizottmányban legjobb, ha nincs szó arról, hogy a történelmi és archeológiai monumenták kiadására és illetőleg leírására, ne

ke

m o

zándé

ke

m va

n [áthúzva] az országos pénztárból a* nyomtatási és metszetési költségek fejébe, az Akadémia önállóságának teljes megóvásával, készülök egyik kerek összeget eszközleni. Ha lett volna szó, - úgy a' dolgot maximo silentio prémáltatni kérem - és ne legyen se itt, se a lapokban erről szó - mert ez egy igen kénye

s és tisztán pro judicollter viendő kérdés és ügy, mellynek idő előtti bolygatása az eredményt koczkáztatná Dessewífy" Emlékeztetünk orra, hogy az Akadémiára vonatkozó első tervezetek csa

k állami támogatással tudták annak életre hívását elképzelni, ezt Javasolja 1846-ban Eötvös József, ezt követelik az 1848-as reformtervek is. 3. Utalni szeretnénk az I. fejezet 8, jegyzetére és a 6. oldal ehhez tartozó Idézetre. 4. RAL. Ngy. Jk. 1863. XXIV 3. RAL. Kgy. Jk. 1866. nov. 26. XXXJH. ülés 319 és RAL. Ngy. Jk. 1867. L 29. Vni. 6. A MTA 1867 Januárlus 31 tartott ünnepélyes közülésének hivatalos tárgyal. II Titoknok! jelentés. Évkönyv Xl/ VIII. Pest 1867, 7. 7. Uo. 10. - "Naponként ezer meg ezer újságlap, évenként szaporodó könyvek tömege hordja szét, Kárpátoktól Adriáig, a szemen szedett germanlzmusok ujabb meg ujabb példányait, megzavarva, megvesztegetve magát az ős-ép vidéki társalgási nyelvet is." "így van; szavaink, szólásmódjaink, s ezek minden oly árnyalata, melynek megfelelő nincs a gondolatainkat Irányító idegen nyelvben, assanként elhalnak, kivesznek; szókötésünk velős rövidsége szükségtelen körülírásokba mállk szét; szórendünk zavarba jő; s a feloszlás processusa immár nyelvtani alakjainkat is megtámadja." 8. RAL. Ngy. Jk. 1868. III. 18. XXVL 9. RAL. Igt Jk. 1868. ül. 26. 39. ülés 15. - Ak. Ért 1868. 114-115. és Arany János összes müvei XIV. Budapest 1964. 275. - (A kiemelés tőlem - Sz. M.) 10. RAL. Ngy. Jk. 1868. VIL 27. 289. és Ak. Ért 186a 275.