Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

1. Szakirodalmi áttekintés

8 re nyújtanak gazdag lehetőséget. Adataink bemutatása során - a külföldi párhuzamok mellett - összehasonlításul tehát legtöbb alkalommal Batáriék eredményeire fogunk hivatkozni. Azok a magyarországi nagykönyvtárak, melyek évi eredményeiket publikálni szokták nyomtatásban, a periodikum-hasznílatot általában csak néhány legszükségesebb mutatószám tükrében elemzik. E gyakorlattal szemben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja mindig valósággal tanulmányméretu beszámolót ad az évi forgalom, és ezen belül a periodikum-használat alakulásáról. Jelen dolgozatunk anyagával kapcsolatban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Evkönyvei sorozatból elsősorban a 13. kötetet® tudtuk felhasználni, hiszen ebben a kötetben találhatók azok az adatok, melyek az általunk is feldolgozott 1966. évre vonatkoznak. A mi adataink persze, csakúgy mint ez az előző lapokon említett Kókay-féle dolgozat esetében is volt, egyes vonatkozásban differonciálatlanabbak: mi ugyanis az 1965-1966., illetve az 1966-1967. évek használati adatainak öszszehasonlitásakor (a Szabó Ervin Könyvtár emiitett kötete ugyanis dolgozatunk anyagához hasonlóan az 1965/ 1966-os, valamint az 1966/1967-es évi állományhasználati adatokat összehasonlítva mutatja be) csak egyetlen szempontot vettünk figyelembe, mégpedig a használat által érintett periodikumok szakmegoszlását; más vonatkozásban viszont differenciáltabbak: mig ugyanis a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár csak összevontéul adja a kölcsönzésre és helybenolvasásra vonatkozó adatokat, addig ml az idevágó adatokat külön-külön és összesítve is megadjuk, sőt használatelemzésünkbe belevonjuk a fényképeztetés szempontját is, külön kategóriaként. Ez a szempont, mint az 1967-ben meginduló xeroxszolgálat előzménye, nálunk fokozott gondossággal feltárandó volt. A szóban forgó könyvtárnak használatelemzését mindazonáltal nem csak a könyvtár évi jelentései, hanem tudományos dolgozatok egész sora tárja fel, e feldolgozásokra, ezek szociológiai vonatkozása miatt csak majd szakirodalmi szemlénk második részében térünk ki. Gondos használatelemzési feldolgozás található a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára 1966. évi évkönyvében isÁ Ebben két dolgozat tekinthető a témához tartozónak: Csüry István "Válogatás és teljesség" c. dolgozata és Csüry István - Gomba Szabolcsúé "Állományhasználati elemzés" c. munkája. _ Jóllehet a ' "Válogatás és teljesség" c. dolgozat kifejezetten az irodalomhasználat, a szakirodalom-felhasználás kérdésével foglalkozik és nem az olvasótermi vagy kölcsönzési forgalommal magával, mégis, témája többoldalú megvilágításához felhasználja a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kölcsönzési adatait is, hogy az egyetemi oktatók müveiben, publikációiban jelentkező irodalmi hivatkozások szakterületenkénti megoszlása, valamint a kikölcsönzött könyvek szakterületenkénti tagolódása között mutatkozó nyilvánvaló összefüggést feltárhassa. Mi majd dolgozatunk negyedik részében fogunk hasonló kérdésekre rátérni, de Csüry tanulmányától kissé eltérő célzattal. Mi ugyanis kifejezetten arra leszünk kíváncsiak, hogy a nálunk olvasott periodikumok miként szolgálnak forrásul egyes olvasóinknak, hogy az ezekből meritett információkat tudományos dolgozataikba, monográfiáikba beépítsék. Mi tehát a nálunk olvasott anyagra utaló forráshivatkozásokra, szakirodalom-utalásokra vagyunk kíváncsiak elsősorban, ellentétben Csüryvel, aki e forráshivatkozások, szakirodalom-utalások teljességét elemzi, ha csak a felhasznált mintavétel vonat-