Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
1. Szakirodalmi áttekintés
9 kozásában is, Csüry kutatási céljától való eltérésünk ellenére, minthogy az egész olva áselemzési hazad szakirodalomban úgylehet ő a/ egyedüli, aki az állomány- és használatelemzés kérdésein túlhaladva már az olvasott anyag felhasználása kérdéséig hatol, éppen ebbó'l a Csüry-féle dolgozatból saját módszerünk kialakításához igen sok hasznosat meríthetünk. Csüry Istvánnak -másodikként emiitett, Gomba Szabolcsnévixl közösen irt dolgozata még szorosabban kapcsolódik saját feldolgozásunk anyagához, mint az előbb emiitett. Igen sajnálatos számunkra e dolgozatban az, hogy a szerzők kifejezetten a könyvállomány használtságának adatait tárják fel, és nem mondanak semmit a folyóiratok használatáról. De ezen alapvető témabeli eltérés mégsem rontja le teljesen számunkra a dolgozat értékét, mivel például a könyvállomány használat-szakmegoszlását az emiitett szerzők, ugyancsak az ETO-rendszert alkalmazva, szinte teljesen azonos felosztású táblázattal mutatják be, mint mi. Ok is fontosnak tartják annak a mutatószámnak a megállapítását, hogy az egész (könyv)állományt alapul véve, ennek hanyad részét teszi ki a használt anyag: ők is igyekeztek meghatározni a használati alkalmak egy műre eső átlagát stb. Dolgozataink rokonságot mutatnak tehát felépitettségükben, de rokonságot mutatnak fogyatékosságukban is. Csüry István és Gomba Szabolcsné dolgozatából nem derül ki ugyanis, hogy a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárában folyó könyvolvasás miként viszonyul volumenben az ottani periodikum-olvasáshoz, és hogy az igy nyert arány, a budapesti nagykönyvtárak vagy az egyes egyetemi könyvtárak ha— • sonló arányaival egybevetve milyen képet mutat; a mi dolgozatunkból viszont nem derül ki megfelelő határozottsággal, hogy az Akadémiai Könyvtárban folyó periodikum-használathoz miként viszonyul az itteni könyv— helybenolvasás, könyvkölcsönzés, könyv-fényképeztetés, tehát általában a kö nyvhas z nál at. Az állományhasználatra vonatkozó szakirodalom első csoportjában utóljára hagytuk azokat a megnyilatkozásokat, feldolgozásokat, melyeket az Akadémiai Könyvtár dolgozói tettek közzé. F. Csanak Dóra "Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig" ® c. dolgozatában például tesz néhány megjegyzést az egykori folyóirathasználatra és a hajdani folyóiratolvasókra vonatkozóan is. Mint Ismeretes a könyvtár első nagynevű alapitó tagja Teleki József volt, akinek családi könyvtárát azonban az Akadémia - helyiség-problémák miatt - azonnal nem tudta átvenni; az állomány használata tehát eleinte a Teleki-házban folyt. "Toldy irja F, Csanak Dóra - elsősorban a kurrens folyóiratok használatát igyekezett biztosítani. . . . Az újabb folyóiratszámokat ülésnapokon az ülésterem melletti szobában közszemlére tették, s a tagok a kiválasztott füzeteket egy e célra kitett naplóba irták be. Másnap a hivatalszolga lakásukra vitte a kért füzeteket. A következő ülésnap reggelén a szolga visszahozta a számokat, hogy délután ismét közszemlére tehessék ki. Levelezőtagok az ülések másnapján délután mentek át folyóiratot kölcsönözni." (15. L) A régi Akadémiai Könyvtár folyóirathasználatáról valamivel többet tudunk meg Fráter Jánosné "Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből" c. dolgozatából.® Ez a dolgozat elsőként ismerteti részletesen az Akadémiai Könyvtár egykori sajátos szakrendszerét és az 1865-1875 közötti évek használati, kölcsönzési adatalt. Ezeket is természetesen az emiitett házi szakrendszer rendjében, vagy a nevezetesebb olvasók neve
