Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából

62 bon a legalapvetőbb Információs forráshalmazatot képezte. Már csak tudományszervezési szempontból is érdekes lenne e perlodikumbázls évenkénti változásait nyomon követni. ( A 2.2.4-es számú alfejezetünkben, ahol a kurrens külföldi állománytípus használtságának mlkrostruktúrájáról lesz szó, ezen állománytípus vonatkozásában a fenti problémára még visszatérünk.) A fenti táblázattal kapcsolatos számos további értékelésünk már nem pusztán állománykihasználtságl megállapítás, mivel ezen a ponton a perlodikum-használat állományvonatkozásai már elválaszthatatlanul összefonódnak a perlodikum-használat szociológiájával, azaz az olvasók olvasási, kutatási szokásaival. Bár ez utóbbival, tudniillik az olvasószociológiával, a következő ( 3.) fejezetünkben kívánunk részletesen foglalkozni, elöljáróban már Itt ls megemlítünk egy-két olvasásszociológiai jellegzetességet: 1. A politikai napilapok melletti kimagaslóan magas használtsági számok például arra az olvasási szokásra utalnak, hogy az Akadémiai Könyvtárba járó, zömével szakkutatást végző olvasók nagy százaléka - és ez természetes is - a napi politikai események, hirek, gazdaságfejlesztési irányelvek stb. Iránt állandó tájékozódási igényt tanúsít. Az általános tájékozódási igény meglétét olvasóinknál az ls bizonyltja, hogy a politikai napilapok mellett azokat az általános természettudományi folyóiratokat ( Chemical and Englneering News, Nature, Science, New Scientist) keresik a leggyakrabban, amelyek - szakcikkek mellett - tudományos híranyagot Is közölnek. 2. Az egyetemes jellegű társadalomtudományi folyóiratok (Valóság, Társadalmi Szemle stb.) melletti magas használtsági számok nemcsak az e területen közvetlenül érdekelt szakkutatók perlodikum-használatára utalnak, hanem más területeken kutató szakemberek Ilyen általános kérdések iránti érdeklődését ls jelzik. 3. A magyar és külföldi irodalmi-művészeti periodikumok iránti rendkívül magas érdeklődés is két csatornából veszi eredetét: ez egyrészt az irodalomtörténeti és művészettörténeti