Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából
63 képzettségű szakkutatók közvetlen szakmai érdeklődésére, másrészt az egyéb terülteteken tevékenykedő szakkutatók (köztük sok természettudományi és műszaki kutatást frlytató olvasó) lazitási és pihenési célzattal történő olvasásformájára utal. 4. Olvasási szokásra vezethető vissza - méghozzá két ponton is - az a tény, hogy Igen nagyszámú sokszor használt kurrens magyar periodikum van. Ez egyrészt azt az olvasási szokást tükrözi, hogy a magyar nyelvű kurrens periodikum-anyag - mint kutatási nyersanyag és mint a kutatáshoz szükséges Információs forrás - az olvasók szemében nagy fontossággal esik latba; másrészt e folyóiratok magas használati értékkel való olvasottsága bizonyos negatív nyelvtudásbell vonatkozásokra ls rávilágít, melyeket persze már csak az olvasók kérőcéduláinak közvetlen elemzésével világíthatunk meg pontosabban, tudniillik úgy, hogy az állandó jelleggel csak magyar nyelvű anyagot olvasó szakkutatók olvasási és publikáció-idézési gyakorlatát követjük nyomon. Jóllehet a fenti vonatkozásokat itt futólag szóvátettük, e kérdések alaposabb (ormában való megvitatására 3. fejezetünkben még majd visszatérünk. Érdekes jellemzője a szociológiai Jellegű olvasási vonatkozásokon túl a fenti két, bizonyos periodikum-bázlst képező listának az, hogy bennük régi külföldi periodikum nincs, és hogy régi magyar periodikum ls igen kis számban akad. Az a néhány régi magyar folyóirat, amely mégis bekerült a két Jegyzék anyagába, a magyar tudományos múlt szempontjából legátütőbb erejű, legnagyobb kulturális tudományos utóérzést kiváltó perlodikumegyüttesnek tekinthető, legalábbis az akadémiai könyvtári olvasótábor érdeklődésének szférájában. Kérdés az, hogy a nagyszámú és az olvasók állal alig vagy egyáltalán nem használt régi magyar és régi külföldi anyagot szabad-e pusztán ballasztszerü "raktártömitő" állománynak tekinteni? Véleményünk szerint ezeknél az állománytípusoknál a rendkívül alacsony olvasottsági fokot részben a szóban forgó állománytipusú perlodlkumokkal kapcsolatos aittlv Információ-nyújtás szinte teljes hiánya idézi elő. A magyar tudományos élet számára