Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából
29 matematikailag egzakt, ám mégiscsak egy formális összehasonlítás eredménye. Egyrészt a gyűjtemény létrejöttének történeti adottságaiból (alapítványok és hagyatékok) kifolyólag, másrészt az 1968-1969es cserereviziót megelőző szerzeményezési politikából (minél több Intézménnyel, minél szélesebbkörü cserekapcsolat létesítése) kifolyólag az állomány ugyanis nem egyenletesen értékes: nem okvetlenül az egyes tudományágak legalapvetőbb periodlkumalt tartalmazó, kizárólagos jelleggel a könyvtár profiljába vágó anyagot foglal magába, hanem bizonyos tudományosan elavult ( csak tudománytörténeti érdekességii), esetleg töredékes vagy profil-idegen állományrészt Is. Ha az ilyen jellegű állományrészt leválasztanók az összállományról és a féleségenkénti periodikum-használatot az Így nyert állományhoz viszonyítanánk, akkor az állomány kihasználtságára vonatkozólag nyomban magasabb és egyben kedvezőbb százalékos arányt nyernénk. Ha több, például 10 év távlatából vizsgáltuk volna meg aperiodikumféleségek használtságát, akkor is sokkal kedvezőbb képet nyertünk volna a kihasználtság szempontjából. A használt perlodlkum-féleségek számát illetően - ha nem is 10 évre visszatekintőén - összehasonlító adatokkal azért rendelkezünk: megvizsgáltuk ugyanis azt, hogy az 1966-ban használt kurrens külföldi perlodlkum-féleségek ( 1604) anyagához viszonyítva az 1965. és az 1967. évben együttvéve hány r új kurrens külföldi periodlkum-clmet használtak, - nos 1023 félével egészül ki az 1966-ban használt állomány. Ha feltesszük, hogy az állomány egyéb típusaiban (régi külföldi anyag stb.) is jelentkezne némi új használt periodikum-féleség az 1966. évihez viszonyítva 1965, illetve 1967-ben, akkor a három év együttes periodlkum-használata a rendelkezésre álló perlodlkum-féleségek mintegy 30 %-ára terjedne kl. Még több évet áttekintve - egy bizonyos limesen belül a periodikum-féleségek kihasználtsága további százalékos emelkedést mutatna. Bizonyos átcsoportosítások után a fenti táblázatoknak a külföldi perlodikumokra (kurrens és nem kurrens perlodlkum-féleségek!) vonatkozó számadatalt némileg párhuzamba állíthatjuk a Batári-Fallenbüchl szerzőpárnak azzal a statisztikájával (vö. 5. jegyzet), amely a
