Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából

30 Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa felé Irányuló tájékozódási megkeresések számadatalt mutatja be. Amennyiben az 1945 előtti periodlkum-anyag iránti érdeklődésnen az összérdeklődéshez viszonyított százalékértékét (43,8 %) a Datári-FallenbUchl-féle tanulmányból kijegyezzük és ezt az általunk "nem kurrens külföldi perlodikumok"—nak nevezett állománytípus használtságával (7,28 %) egybevetjük, illetve amennyiben a Hatérl-Fallenbüchl-féle 1945 utáni perlodlkumanyagra vonatkozó érdeklődést ( 56,2 %) az általunk "kurrens külföldi periodikum"-nak nevezett állománytípus használtságával ( 92,71 %) vetjük egybe, azt tapasztaljuk, hogy a régebbi, a nem kurrens évfolyamok Iránti érdeklődés a féleségek szintjén igen alacsony az Akadémiai Könyvtárban a Központi Katalógushoz beérkező ugyanezen tipusú érdeklődésekhez viszonyítva. Ha viszont - mint később meg ls tesszük - nem csak a féleségekkel számolunk, hanem az olvasási alkalmakat külön-külön is számba vesszük, akkor ez az erősen egyoldalúnak és csakis a modern anyagra korlátozódónak mutatkozó akadémiai könyvtári perlodlkum-használatl kép - legalábbis bizonyos szakok anyagéin belül - szembeszökően enyhül. d.) Az egy használt perlődi kum-f éleségre eső átlagos olvasói szám Az előző pontban bemutattunk néhány kvantitatív adatot arra vonatkozólag, hogy 1966-ban az Akadémiai Könyvtár periodlkumállományában - egy-egy állománytípusban - mennyi periodikumot használtuk. Ezek a számok viszonylag nem magasak, de hiszen ezeket úgy nyertük, hogy minden használt periodikumot csak egyszer vetünk számba, akár egyetlen olvasó használta ezt, akár 20-30 személy; itt csak arra voltunk kíváncsiak, hogy egy adott per'odikumot használtak-e vagy sem. Sokkal magasabb értékeket nyerünk, ha minden egyes perlodlkummal kapcsolatban azt ls számításba vesszük, hogy az adott periodikumot hány különféle olvasó használta. Ezzel igen fontos átlagszámhoz jutunk: az egy használt periodikumféleségre eső átlagos olvasói számhoz. Ha viszont nem az átlagszám érdekel bennünket, hanem azt összegezzük, hogy a használt periodlku m-f éleségek et alkalmasint hány olvasó kérte, akkor a használt