Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1966. évi periodikum-íorgalma a használt anyag nézőpontjából

24 rat-évíolyamra vonatkozóan ( az olvasó a kért anyagot megkapta, vagy kölcsönadva, köttetésen, épületen kívüli raktárban stb. változatok íorm ójában). A kölcsönzési téritvényen, illetve a fotó-megrendelőlapokon már esetenként csak egy-egy periodikum-clm szerepelhet, de még ezeknél sem lehet bizonylatonként ( űrlaponként) egyetlen adattal számolni, mivel a kölcsönző, illetve a fényképeztető neve máris további adat és mivel egyetlen periodikum-clm feltüntetése mellett is e periodikumból több évfolyam (illetve periodikum-szám) adata szerepelhet. Mindezeket figyelembe véve a közel 10000 bizonylat mintegy 100 000 adatot képvisel. Ennek teljes feldolgozását végeztük el. b.) A mennyiségi elemzés szempontjai Az emiitett állományelemző tanulmányunkban két rövid bepillantást adtunk az 1966. évi perlodikum-használatba; a két legforgalmasabb hónap helyben olvasási használati adatait vizsgáltuk meg, csupán egyetlen szempontot véve figyelembe: a használt kurrens külföldi perlodikumok szakmegoszlását viszonyítva az állomány szakmegoszlásához. Ezen említett használatelemzésünket az Idézett tanulmányban az egyes tudományszakokon belül használt periodikumok féleség-számára vonatkoztattuk, E leszűkített nézőponttal (a féleségek kizárólagos vizsgálatával) jelen dolgozatunkban mór nem elégedhetünk meg, hiszen Itt kifejezetten a használattal foglalkozunk, ezt akarjuk minél sokoldalúbban és mélyrehatóbban megvizsgálni. Itt tehát azon túl, hogy az olvasók szempontjának egy külön fejezetet fogunk szentelni, már jelen fejezetünkben is komplex, több dimenziós megközelítésre törekszünk, nevezetesen a használt anyag féleség-megoszlásának tanulmányozása mellett, az olvasók egy féleségre (periodikumra) eső átlagos számát, valamint az egy féleségre eső használati alkalmak számát is vizsgálódásunk tárgyává tesszük. Miért van szükség erre a komplikáltnak tünő elemzésre? Elsősorban azért, mivel az a puszta tény, hogy egy adott állományból (jelen esetben az akadémiai könyvtári periodlkum-állományból) hány különféle cimet vesznek igénybe, még nem tükrözi kellőképpen az adott állományra vonatkozó használatot. Azt ls szükséges ugyanis tudni, - a használati kép teljessé