Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos kutatás szolgálatában (A MTAK kiadványai 65. Budapest, 1971)
1. Szakirodalmi áttekintés
16 a periodikumok közül került ki. - A másodikként emiitett dolgozat szerzője a Kecskeméti Megyei Kórház könyvtárának kölcsönzési forgalmát tanulmányozza. Vizsgálja például azt, hogy a kölcsönzött folyóiratok milyen megoszlásban érkeznek a nevezett könyvtárba az egyes országokból. Igen érdekes számunkra egynéhány szempont: a folyóiratok nyelvi megoszlásának (leginkább angol nyelvű folyóiratokat kölcsönöztek), és az egyes állományrészek kihasználtsága mutatószámainak (a külföldi folyóiratállomány 35 %-át kölcsönözték) megtekintése. - Németh Béla 1964ben az OOKDK megbízásából Magyarország okkor nyilvántartott összes orvosának kérdőivet küldött ki a szakirodalom-használat és az OOKDK szolgáltatásainak igénybevétele felderítésének céljából. A folyóiratok iránti érdeklődés jelentős szerepet kapott a felmérésben. A 4833 orvos impozáns mennyiségű külföldi folyóiratot emlit cim szerint, amit rendszeresen olvas (52-féle folyóirat ezek közül nincs meg semmiféle könyvtárban Magyarországon). Az emiitettek közül 441 angol, 387 német, 126 francia, 66 orosz nyelvű stb. (vö. 154. 1.). A szerző számos, leginkább olvasott folyóirat cimét is közli példaként. - A negyedikként emiitett tanulmány meglehetősen tájékoztatás-tudományi jellegű. A szerzők az orvosi szaktájékozódás módját tárják fel Baranya megye orvosainak viszonylatában. Érdekes megállapításuk, hogy az öt különféle felsorolt dokumentumfajta (könyv, folyóirat, referáló lap, gyógyszerprospektus, értekezleti- és kongresszusi referátum) közül messze kiemelkedő mértékben a folyóiratot és a referáló lapot tartják munkájukhoz leghasznosabbnak az orvosok. Molnár Imre és Reinhard Vera "Szakirodalmi tájékoztatás a tudományos kutatásban. A kölcsönzési adatok elemzése." cimmel 2 1 Írtak tanulmányt, amelyben módszertani kérdések részletes felvetésén túlmenően, konkrétan a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Kutató Intézete könyvtárában folyó szakirodalom kölcsönzés elemzésével foglalkoznak. Az Akadémiai Könyvtárban a kifejezetten biokémiai periodikumok olvasása viszonylag olyan csekély, hogy nincs értelme ezt a kisszámú anyagot még tovább bontani (mondjuk nyelvek szerint) és megvizsgálni miként viszonyul e végeredmény a Molnár-Reinhard-féle tanulmányban található nyelvi megoszlási képhez. Annak sincs értelme, hogy e szóban forgó tanulmányban szereplő, megadott mértékben használt szakokat (biokémia és számos érintekző szak) az illető szakokra vonatkozó akadémiai könyvtári igénybevételi értékekkel vessük össze. Annak azonban igenis értelme van, hogy a Molnár-Reinhard-féle dolgozatban szereplő módszernek saját nézőpontunkból tprténő értékelését néhány mondatban megadjuk. Molnár Imre és Reinhard Vera dolgozatának egyik elvi megállapítása, hogy a "Szakkönyvtárak tudományos hatékonyságát mérő módszerek még nemigen találhatók a tájékoztatás tudományi szakirodalomban . . . " (742. 1.) Az olvasáselemzési hazai szakmunkák áttekintése utón is messzemenően egyetértünk a nevezett szerzők fenti megállapitásával. Tudniillik egyelőre Csüry István irodalom-használatra vonatkozó kutatása, Szepesi Zoltánné és Wagner Imre az orvosok tájékozódási formáiról Írott tanulmánya, valamint Déri Miklósné több alkalommal végzett felmérései arra vonatkozóan, hogy a már megkezdett (kémiai) kutatómunka során az egyes tájékoztató forrásokat milyen haszonnal tudják értékesíteni a kutató szakemberek, - talán a legjelentősebb feldolgozások hazai viszonylatban arra vonatkozólag, hogy az olvasmányból, a különféle formájú dokumentum felhasználásából a kutatás szintjén mi lesz, illetve, hogy adott
