H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

IIl. India

41 Stein Aurél pedig, bár középiskoláinak is csak felét végezte ide­haza, sziwel-lélekkel magyar volt és magyar maradt. Mikor a drezdai Kreuzschule-ban tanul, naptárába bejegyzi, 1876. okt. 6-én "Világos 25-ik évfordulója". Halász Zoltán szerint apja a szabadságharcban honv éd volt. Már emiitettük, hogy legkedvesebb költője: Arany János, mindig "vele volt". A sivatag közepén, a hunok őshazáját, kultúráját kutatva ol­vassa a költő csodálatos vízióját Attila városáról, mely olyan eleven és hü, hogy a történelmi tényeket ismerő tudóst is képes gyönyörködtetni Több expedícióra magával viszi Jókai Mór és Herczeg Ferenc (A po­gányok) regényét is, elsősorban azokat, amelyek a magyar múlttal fog­lalkoznak. Budapesten, 1934-ben, az Urániáiban tartott előadása előtt Balogh Jenővel a folyosón fel és alá sétáltak, s azon versenyeztek: melyikük 129 tud több Arany-verset kívülről. Stein Aurél csak egyetlenegyszer 130 vitt magával expedíciójára európai embert, a magyar Fábry Károlyt, vele a Perzsa öböl partján Arany János Őszikéit olvasta. Ázsia köze­pén, kirgiz sátorban ülve arról beszélt a törzsfőknek , hogy olyan népből való, melynek ősei hajdan éppen igy járták nomádok módjára Á­zsia sivatagjait, mint ők... 131 A Balogh Jenővel folytatott levelezésből kitűnik, hogy mennyire érdekli őt minden magyar ügy; a magyarokat pártfogással s az Akadé­miát pénzzel is segíti. A Vigyázó-örökség kapcsán örül az Akadémiát ért szerencsének. Érdeklődik az Alföld öntözési tervei iránt, s hozzá szakértőket ajánl, - olyanokat, akik Egyiptomban és Indiában már vé­geztek hasonló munkát. Közvetíti a csere-kapcsolatot az Akadémia Könyvtára és a Bodleyan Library között stb. 132 Berzeviczy Albertnek 1912 aug. 2-án azt irja: "Őszinte örömet nyújt annak tudata, hogy az Indiai kormány aegise alatt oly téren jutott alkalmam dolgozni, mely a régi magyar és török vándorlások történeti háttere gyanánt a hazai tudományos kutatás érdekkörét is közelebb é­133 rinti." (Akadémiai székfoglalója is a hunokról szólt.) 1934. okt. 11-i Összes-ülésén az Akadémia elnöke kiemeli "példás, törhetetlen hűségét, mellyel magyar hazájához és Akadémiánkhoz ra-

Next

/
Thumbnails
Contents