H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

I. A család

2 központja, a családfő, a "páter famllias".® Pozsony mellett született, 1823-ban, atyja Hirschler Márk nagykereskedő volt, és azért költözött Pestre, hogy fiát taníttathassa. Miután Hirschler Ignác tanulmányait Pesten és Bécsben elvégezte, 1840-ben g Rosas szemorvos mellett volt gyakornok. 1847-ben Párisba ment, s itt Desmarres

1

0 aszisztense lett három éven keresztül. Hazatérve, 1850-ben Pesten telepedett le, mint az első modern értelemben vett szemorvos, s a magyar szemészet tulajdonképpeni megalapítója lett. Az Orvosi Hetilap mellékleteként alapította és szerkesztette a "SZEMÉSZET" c. folyóiratot. Egy ideig az Orvosegyesület elnöke ls volt. Az ún. "nagy orvosi generáció"

1

1 jelentős tagja, mely a magyar orvostudomány, orvosképzés és orvosi gyakorlat alapjait lerakta, s az orvosoknak igazi tekintélyt szerzett. Gyors beavatkozásával Hirschler Ignác mentette meg a fiatal Mun12 kácsy Mihály szemevilágát, Arany Jánosnak is szemorvosa volt. 186913 ben tagja lett a Főrendiháznak.- 1881-től szembaja miatt kénytelen volt nyugdíjba menni. Látása, mint a levelekben erről sok szó esik - egyre rosszabbodik, felolvasókra, Íródeákokra szorul. Betegségében az egész család szeretete, nővérei ápolása veszi körül. Széles látókörű, sokoldalú műveltséggel biró, Igazi tudós és Igazi orvos-egyéniség. Mint a levelezésből kitűnik, baráti kapcsolatban állt a kor nagyjaival: Eötvös Józseffel, Treíort Ágoston miniszterrel, az orvosok közül különösen Korányi Frigyessel, Balassa Jánossal, Markusovszky Lajossal. Temetésén Korányi Frigyes a zokogástól nem tudta gyászbeszédét elmondani. A későbbiekben majd látni fogjuk, hogy mindez, amit most elmondtunk, hatással lesz Stein Aurél fejlődésére. A levelezésből - nevezetesen a levelek címzéséből - úgy látszik, hogy Hirschler Márk lakása, a mai Tüköry utca / akkor Spiegel Gasse/ 2.sz. alatt, a család otthona a központ. Hirschler Ignác is ott lakott /úgy látszik 1882-lg/ és a Stein szülők is itt éltek, a nagyszülőkkel együtt Erre lehet következtetni Stein Ernő visszaemlékezéseiből, nővérének Tercsinek halálakor*

1 irt leveléből. Meghatottan irja le boldog gyermekkorát, a nagyszülők simán gördülő háztartását, az otthont, ahol mindnyájan sze-