Sz. Garai Judit, Újhelyi Gabriella: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története (A MTAK kiadványai 59. Budapest, 1970)

7 hült a már háború előtt Is nyomasztó raktári helyliiány. Megszűnt a lehetősége annak is, hogy az előző években összegyűlt anyag feldolgozását befejezhessék, sőt még nőtt a feldolgozatlan könyvek száma. A Tanácsköztársaság leverése után a válság tovább súlyosbodott. 1920-ban már csak 74 cseretárs jelentkezett, összesen 144 müveL A kötelespéldányok száma a háború előttinek egynegyedére apadt. A pénz vásárlóerejének csökkenése miatt nem lehetett újra megindítani sem a külföldi vásárlásokat, sem az elmaradt folyóiratok előfizetését libben az évben az Akadémiának mindössze 8 kiadványa jelent meg, nem volt tehát új anyag a csere megindításán hoz. A katalogizálás csak a csökkentett, háborús szinten folyt továbbra is, ezért nőtt a felhalmozódó ömlesztett anyag egyre jobban. A könyvtár csak 1925-ben, Rerenczl Zoltán főkönyvtárnökl kinevezése után kezdett kikerülni végre a válságból; ekkor sikerült Ismét biztosítani a külföldi vásárlésokra és a folyóiratok előfizetésére szükséges összeget. Az Akadémia is újra megkezdte kiadói tevékenységét, és az új kiadványokkal fel lehetett éleszteni a cserekapcsolatokat. 1925—38 között 450 intézettel újult fel vagy létesült cserekapcsolat, A fiatal Szovjetunió könyvtárai természetesen hasonló, sőt még súlyosabb nehézségekkel küzdöttek. Ennek ellenére már nem sokkal a háború után megtették az első lépéseket a kiadványcsere felújítására. Maga Lenin is nagy jelentőséget tulajdonított ennek az ügynek. 1921 nyarán közvetlenül utasította az akkori Rumjancev Múzeum könyvtárát / a mai Lenin könyvtárat/, hogy vegye fel a kapcsolatot az elsőként jelentkező illinois-i egyetemi könyvtárral. 1922-ben megiJakult a Szovjet Tudományos Akadémia Könyvtárának Könyvcsere Irodája, amelynek feladata a könyvcsere újjászervezése volt. Ez azonban nem ment könnyen. Mint az SzTA 1925. évi tevékenységéről szóló beszámoló jelentés megállapítja: "A tartozások felszámolása nagyon egyenlőtlenül folyt; egyes államok az akadémiai kiadványok egyetlen példányát sem kapták meg, mig másokat 1914 óta teljes mértékben elláttunk azokkal. Ezen kívül a tartozások ilyen egyszeri megszüntetése nem biztosítaná, hogy nem keletkeznek újabbak, mivel addig, mig befejezzük tartozásaink