Sz. Garai Judit, Újhelyi Gabriella: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története (A MTAK kiadványai 59. Budapest, 1970)

6 ennek az anyagnak egy része ismeretlen maradt az olvasók számára. Az 1906. évi nyomtatott geriodikum-katalógus (Folyóiratok és időszakos kiadványok a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Budapest, 1906.) mindössze tiz cimet jelöl meg, mint Oroszországból származó folyóiratot, köztük a szentpétervári Akadémia Zapiszki, Bulletin, XVIII. századi Acta és Commentarii cimü kiadványalt, nyelv- és irodalomtudományi osztálya Izvesztlja-it és Szbornikr-jait.a moszkvai Arheologicseszkoe Obscsesztvo Drevnoszti cimü gyűjteményeit, valamint a Vesztnik Evropü évfolyamait. Valamivel gazdagabb a Hellebrant Árpád által összeállitott Diplomatariumok és Monumenták a M. Tudományos Akadémia Könyvtárában (Budapest, 1909. MTA). Ez 22 meglévő orosz forráskiadványról számol be, többek között említi a szentpétervári Commission Impériale Archéoiogique krónika-kiadásait ( Letopisz' po Ipatszkomu Szpiszku, 1871; Letopisz' po Lavrentieszkomu Szpiszku, 1872; Polnoe Szobranie Ruszszkih Letopiszej, 1851- 1904) és Actáit. Az Akadémia mégis bizonyságát adta, hogy nagyra értékeli ezeket a kapcsolatokat. Az első világháború ugyanis megszakított minden érintkezést a hadiállapotba került országok tudományos intézményei között. 1915-ben az Akadémiai Könyvtárnak 157, 1918ban már csak 87, főleg német és osztrák cserepartnere maradt. Csökkent ezzel együtt a beérkező müvek száma is. Hogy azonban a háború miatt megszakadt kapcsolatokat a békekötés után minél gyorsabban és teljesebben fel lehessen újítani, az Akadémia közgyűlése úgy határozott, hogy kiadványait megfelelő példányszámban félreteszi erre a célra. A felsorolt intézmények között az oroszországiakat is megtaláljuk. Az Oroszországi Tudományos Akadémia Könyvtára a maga részéről szintén hasonló intézkedést tett, A háború kimenetele azonban megakadályozta ennek a kicsit naivan optimista számitásnak beigazolódását. A háború utolsó éveiben az Akadémiai Könyvtár súlyos válságba került. A csere elakadt, megszakadtak a külföldi vásárlási és előfizetési kapcsolatok. Csökkent a kötelespéldányok beérkezése is. Bár ennek lolytán az állomány gyarapodása csaknem megállt, mégsem eny-