Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára az Akadémiai Könyvtárban (A MTAK kiadványai 58. Budapest, 1970)

A levéltári anyag feldolgozása és használata

43 nyagot vettünk át. Legelső tennivalónk ezen iratok fondonkénti (állagonkénti), majd időrendi rendezése volt. A következő években kezdődött meg az MTA központi szervei és néhány intézménye iratanyagának átvétele. Az állománygyarapodást, de egyúttal a selejtezés miatti csökkenést is az állományi főkönyvben tartjuk nyilván. Az iratanyagot dobozokban tároljuk. Eddig Jórészt előrendezési munkát végeztünk, s összeállítottuk az ehhez szükséges nyilvántartási segédleteket. Anyagunkat fondonként az MTA központjánál állagonként - jegyzékbe foglaltuk. A jegyzék a legkisebb raktári egységig (doboz), sőt ezen belül a dossziék mélységéig tartalmazza egy-egy fond (állag) anyagának tárgyi és évköri ismertetését, s természetesen raktári jelzetét. Tekintettel arra, hogy nehéz raktározási körülmények között dolgozunk, szükségesnek tartjuk elkészíteni a raktári "földrajzi mutatót" is. A feldolgozó munka során kísérletképpen megpróbáljuk fontosabb anyagaink katalógus-szisztémával történő feltárását. Az a törekvésünk, hogy ilyen tárgyilag rendezett katalógussal is minél több segítséget adjunk a kutatóknak. E módszerünket - jobb hiján -"analitikus feltárási módszernek" neveztük el. Az információs adatoktól függően, két vagy több katalóguscédulát készítünk a feltárt iratról - a dossziékról is -, s ezen feltüntetjük a tárgyat, évszámot, s az anyag raktári jelzetét. Fényképállományunk kb. 2 000 db fényképből áll. 1966 óta van külön fényképgyüjteményünk. E gyűjtemény alapját az Akadémia vezetőitől és központi szerveitől átvett féi yképanyag képezi. 1968-ban kezdtük meg az akadémiai intézmények, s az MTA felügyelete alá tartozó más szervek fényképanyagának begyűjtését. Kezdeményezésünk sikerét jelzi, hogy egyrészről gyarapodott a központi fényképanyag, másrészről pedig az intézetek is felismerték a fényképek "történelmet őrző" jelentőségét, s néhány helyen intézeti "fényképarchivum" kialakítását tervezik, de anyagaikat központi archiválásra is megküldik. Fényképanyagunk két nagy csoportba osztható. A nagyobbik rész az MTA-nak és intézményeinek mükédését megörökítő "eseinónyképek"-ből (például tudományos együttműködési szerződések, előadások, neves politikai és tudományos személyiségek látogatásai stb.) és akadémiai objektumok ké-