Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
Módszerünk ismertetése
harmad részt könyvek beszerzésére. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet beszerzési kerete jelenleg így oszlik meg: 83% külföldi folyóirat, 3% belföldi folyóirat, 14% könyv. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete 1967-ben 68 000 devizaforintot költött külföldi periodikumok és 23 000 devizaforintot külföldi könyvek beszerzésére. Igaz, hogy az elmúlt évek során a kurrens külföldi periodikumok ára jelentékenyen emelkedett, de ezzel együtt a külföldi szakkönyvek ára is növekedett. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy tudományos szakkönyvtáraink előbb mondanak le — a szűkebb anyagi lehetőségek miatt — külföldi szakkönyvek beszerzéséről, mint a külföldi periodikumokról. Jelen dolgozatunk célja tehát az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állománya struktúrájának, szakmegoszlásának és egyéb hazai és külföldi periodikum-állományokhoz való viszonyának elemző megvilágítása lesz. Ezzel az elemzéssel egyrészt a kutatókat kívánjuk a katalógusoktól eltérő módszerrel tájékoztatni az állományról, másrészt a gyűjtemény további fejlesztéséhez szándékozunk egzakt adatokat nyújtani; ugyanis — mint látni fogjuk — a tanulmány kiterjed az állomány helyenkénti aránytalanságaira, valamint a ténylegesen felmerülő olvasói igényekre is. MÓDSZERÜNK ISMERTETÉSE A kurrens külföldi periodikum-állomány struktúrájának feltárásában statisztikai módszert alkalmaztunk. Számszerű adatok segítségével kívántuk érzékeltetni például a kurrens külföldi periodikumaink állományának egyéb periodikumállomány-egységekhez való viszonyát. Kvantitatív jellegű adatokat az Akadémiai Könyvtár hálózatához tartozó intézeti könyvtárak kurrens külföldi periodikum-állományára vonatkozólag is megállapítottunk. Meg kell jegyeznünk, hogy kvantitatív adataink, melyekről azt állítjuk, hogy a „kurrens" periodikum-állományt tükrözik az 1966 legvégén megkezdett vizsgálódásainkra: 1966 decemberét közvetlenül megelőző időpontra vonatkoznak. Ezóta kurrens külföldi periodikumaink száma némileg természetesen növekedett. A szükséges kvantitatív adatmegállapítások mellett célunk inkább a kvalitatív vonatkozások felderítése volt, olyannyira, hogy bizonyos kvantitatív jellemzők megállapításától el is tekintettünk (például olyan számításokat nem végeztünk, hogy kurrens külföldi periodikum-állományunkban a negyedévi, a havi, a hetenként megjelenő stb. periodikumoknak mi az aránya egymáshoz). Kvantitatív vonatkozáson elsősorban a kurrens külföldi periodikum-állomány szakmegoszlásának értékelését értjük. Ennek megvalósítására a tartalomelemzésnek (content analysis) nevezett eljárás egy bizonyos, általunk kidolgozott vállfaját alkalmaztuk. Magára a tartalomelemzésre, mint módszerre vonatkozó bibliográfiai adatokat e helyen nem összegezzük, mivel erre vonatkozólag magyar nyelven már több publikáció áttekintést nyújtott. 4 Még mielőtt saját elemző eljárásunk részleteire rátérnénk, szóljunk néhány szót a szakmegoszlás elemzésének eddigi gyakorlatáról, függetlenül attól, hogy ez a gyakorlat a content analysis tudatos alkalmazása-e vagy sem. A szakmegoszlás struktúrája felderítésének egyik legegyszerűbb és 6
