Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)

A feldolgozott anyag elemzése

ETO-szám A szak részterületének megnevezése Hány perlodikumnyi anyag érinti a szakot? 809.452.1 809.454 809.454.1 809.454.5 809.45 808.61 808.62 808.63 808.67 808.8 808.82 808.83 Szerb nyelv Horvát nyelv Szlovén nyelv Bulgár nyelv Balti nyelvek általában Litván nyelv Lett nyelv Eddig összesen: Finnugor nyelvek általában Mari (cseremisz) nyelv Nyugati finn nyelvek A tulajdonképpeni finn nyelv Észt nyelv 179,62 7,5 0,33 2,5 1 3 2 1 1 3,5 1 1 1 Összesen: 193,95 Az előző oldal táblázati részében levő sorkihagyás elválasztja az általános kérdésköröket a kifejezetten egy-egy adott nyelvre vonatkozó anyagtól, örvendetes, hogy az általános kérdéskörök aránya igen magas: ezekre a kérdéskörökre csaknem ugyanannyi folyóirat esik, mint az egyes nyelvek anyagára. Ha a kurrens külföldi periodikumok megoszlásának ezt az arányát látjuk, ami tagadhatatlanul a nyelvészeti érdeklődés világviszonylatban! megoszlására is bizonyos fokig jellemző, nagyon is igazoltnak látjuk azt a mintegy 10 éve megindult törekvést, melynek célja az általános nyelvészeti kérdések illő helyre való helyezése volt. Ennél a feladatnál joggal lehetett, már annak idején is, az Akadémiai Könyvtár állományára támaszkodni, és ez a lehetőség, az arányokat látva, 1966 végén teljesen kielégítő volt. Ha nem a nagy összefüggéseket, hanem a finomabbakat vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy a kép nem mindig ilyen szerencsés. Az általános kérdések vonatkozásában például nem találjuk a jelentéstan szempontját: ezzel kapcsolatosan valóban kevés a periodikum (nem is választottuk külön az etimológiától, a jelentéstan történeti nyelvészeti alkalmazásától!). Az egyes nyelvek vonatkozásában is vannak hiányok, illetve aránytalanságok. Feltűnő például az, hogy a germanisztikai anyag milyen messze elmarad a szlavisztikaitól. Köztudott dolog, hogy számos olyan periodikum létezik, amely nyelvészeti, irodalomelméleti, irodalomesztétikai, tehát általában filológiai kérdéseket együttesen tárgyal. Fenti táblázatunk csak a kizárólagosan nyelvészeti periodikumokat részletezi; ilyen folyóiratok, mint Beitrage zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur, Germanistik, Románcé Phylology, Zeitschrift für Anglistik und Amerikanistik stb., az ETO besorolási rendszere alapján a 82/89, tehát végeredményben az irodalom szakba kerültek. Idevágó periodikumainknak a fenti szakmegoszlási értékeléstől eltérő elemzését valósította meg számunkra Szépe György, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Ö az általa ismert periodikumokat egy háromdimenziós értékrendszer alapján minősítette. Az első dimenzió a „mo29