Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)
A feldolgozott anyag elemzése
részének értékét csupán az Ulrich-ban való szereplése, vagy nem szereplése alapján akarnók meghatározni. Ezen állományrész értékes vagy értéktelen voltának egy másik, immár teljesen gyakorlati adatokra épített meghatározása ezen állományrész olvasók általi használtságának elemzésén alapulhat. Szabad legyen jelen dolgozatunk egy későbbi fejezetére, a periodikumok olvasottságát bemutató fejezetre hivatkozni. Ha a 38. lapon közölt grafikonunkba berajzoljuk az egyetlen hazai példányt képviselő periodikumaink mennyiségét mutató százalékértékeket, akkor az derül ki, hogy egyes szakterületeket illetőleg, ahol nagy számban fordul elő egyetlen hazai példány, egyidejűleg az olvasott periodikum-egységek száma is igen magas („Irodalom, Filológia", „Akadémiák és egyéb tudós társaságok", „Leíró természettudományok" stb.) Viszont számos szak esetében az egyetlen hazai példánynak a szak egészéhez viszonyított alacsony számaránya, csekély olvasói érdeklődéssel esik egybe. („Atomfizika -j- reaktortechnika", „Csillagászat -j- űrkutatás" stb.) Látván a fenti összefüggést, talán nem túlzás az a feltevés, hogy bizonyos esetekben a magasabb olvasási százalékarányhoz az egyetlen példányban levő periodikumaink anyaga is hozzájárul. Az egyetlen hazai példányt képviselő periodikumaink jellemzését egészítsük ki végezetül néhány, ezek eredetére vonatkozó adattal. Mindenekelőtt igen sok ilyen periodikum érkezik a Szovjetunióból (pl. a „Trudü . . ,"-k) és a népi demokráciákból. Számos Dél- és Közép-Amerikából származó periodikum is egyetlen példány. Eléggé értékesek és számottevők a világ különböző részeiből érkező orientalisztikai „unikumaink". Az európai országokból, a már említetteken kívül Olaszországból, Spanyolországból és a Skandináv országokból kapunk jelentősebb értékű, csak az Akadémiai Könyvtárba érkező periodikumokat. c) A nyelvi megoszlás kérdése Az előbbiekben említett szempontok mellett egy adott periodikumállomány kutatási felhasználhatóságát ennek nyelvi megoszlása is befolyásolja. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a világnyelveken megjelenő periodikumok anyaga a kutató számára nagyobb értéket képvisel, mint azoké, amelyek csak nagyon kevesek által ismert nyelveken jelennek meg. Ez utóbbi periodikum-csoporton belül — ugyancsak a nyelvi megközelíthetőség miatt — nem közömbös az, hogy a periodikumokban megjelent tanulmányoknak van-e világnyelven írott kivonata, vagy legalábbis címfordítása. Jól tudjuk, hogy a nyelvi megoszlás némileg formális jellemzője egy adott állománynak: hiszen a világnyelven megjelenő periodikumok között is van sok értéktelen, és a nem világnyelven megjelenők között is lehetnek magas tudományos értéket képviselők. De mindezek ismerete mellett is hasznosnak tartottuk a nyelvi megoszlást bemutató táblázat összeállítását, mivel csak egy ilyen feltárás adhat választ arra a periodikum-állományunk alapstruktúráját érintő kérdésre, hogy mekkora ebben a világnyelven megjelenő periodikumok részesedési aránya. Nézzük tehát meg a nyelvi megoszlást bemutató táblázatunkat, amelyben a kis nyelveknél fel tűnte tt zárójelbe foglalt adatok arra utalnak, hogy az összes oda tartozó periodikumok közül hánynak van világnyelven megjelenő kivonatanyaga: 23
