Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)

A feldolgozott anyag elemzése

Az imént közreadott két táblázat elemző munkánk egyik első, kézzelfogható eredménye. E táblázatok adatainak értékeléséhez alapvető támpontot az érintett könyvtárak gyűjtőkörének ismerete nyújt. Az Akadémiai Könyvtár gyűjtőkörét az MTA Elnökségi Tanácsának 1965. január 15-i határozata szabta meg legutóbb. Eszerint „a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára... fő gyűjtőkörében gyűjti a tudománypolitikai vonatkozású dokumentumokat, a tudománytörténeti összefoglalásokat, külföldi tudományos akadémiák működésére vonatkozó kiadványokat; nyelv- és irodalomtudományi, orientalisztikai, ókortudományi és tudományszervezési kiadványokat. Mellékgyűjtőkörben gyűjti a természettudományi alapkutatásokhoz szolgáló műveket, a tudományos szocializmust és a fő gyűjtőkörben nem említett más társadalomtudományok területén a tudományos kutatáshoz szükséges enciklopédikus kiadványokat, bibliográfiákat. . . valamint a határterületekhez tartozó szakirodalmat. . ,"

9 Mennyiben tesz eleget a kurrens külföldi periodikum-anyag e gyűjtőköri követelményeknek? A gyűjtőköri előírás — mint az imént láttuk — az Akadémiai Könyvtár számára nagyobbrészt humán — társadalomtudományi gyűjtőkört ír elő. Hogy ez milyen mértékben (%-ban) valósult meg, azt a következő kis összehasonlítás szemlélteti: A humán — társadalomtudományi periodikumok 53,73% A természettudományi periodikumok 33,68% Az alkalmazott tudományi és műszaki periodikumok

1

0 12,38% Ez a megoszlás első pillanatra megfelelni látszik a gyűjtőköri követelményeknek, de ha az elsőnek közölt táblázat adatait tudományonként külön-külön mérlegeljük, akkor a kép már nem ennyire előnyös: ugyanis több esetben indokolatlan sűrűsödést tapasztalunk periodikumaink anyagában olyan tudományterületeken, melyek sem fő-, sem mellékgyűjtőkörünkbe nem tartoznak. A geológia, az orvostudomány, a műszaki tudományok területei, a mezőgazdaság, az állattan, a növénytan, a csillagászat stb. például ilyen, viszonylag sok periodikumot magába foglaló, profilidegen szakterület. E jelenség magyarázatánál azt a körülményt kell figyelembe vennünk, hogy a kurrens külföldi periodikumaink 9/

1

0-ed része nem a gyűjtőköri előírásokat szigorúan betartó vásárlás útján kerül a könyvtár állományába, hanem a kultúrpolitikai meggondolások által meglehetősen befolyásolt nemzetközi folyóiratcsere útján. E nemzetközi csere „valutáját" az MTA idegen nyelvű folyóiratai képezik, elsősorban az Acták. Márpedig ez utóbbiak egy 1959—1960-ra vonatkozó statisztika alapján'

1 humán szakterületeket csak 18,395%-ban képviselnek, nem csoda tehát, ha a zömmel természettudományos periodikumokért cserébe ugyancsak természettudományos periodikumok érkeznek, mégpedig elsősorban az Acták szűkebb tematikájának megfelelő témakörökben. Az Acta Agronomica, Acta Botanica, Acta Geologica, Acta Medica, Acta Technica, Acta Zoologica szerteágazó nemzetközi cseréjének eredményeként keletkezik tehát periodikum-állományunkban az említett Acták által képviselt szakterületek nagyszámú periodikummal való ellátottsága. Ezen előnytelen tendenciát a vásárlás útján beszerzett periodikumok nem tudják — tekintve a cserével szembeni kisebb számarányukat — kikorrigálni. 14