Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai (A MTAK kiadványai 56. Budapest, 1968)

A feldolgozott anyag elemzése

— Bizonyos profilidegen periodikumok halmozódását az alkalmazott és műszaki tudományi anyagon belül is tapasztaljuk (pl. az orvostudomány, a mezőgazdaság, a bányászat-kohászat stb. szakoknál). A profilidegen anyag egy-egy szakterületen belüli felhalmozódását megállapítva nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy ez a felhalmozódás csak viszonylagos: például a World Medical Periodicals-ban (New York, 1961. 3. kiad.) számon tartott csaknem 6000 kurrens orvosi periodikum mennyiségéhez képest az ebből nálunk meglevő mintegy 200 csak töredék, „halmozódásnak" csak az Akadémiai Könyvtár adott periodikum-szakmegoszlási struktúrájában tűnik. Sajnálatos lenne, ha a természettudományi, valamint alkalmazott és műszaki tudományi periodikumainkat a gyűjtőkörre hivatkozva pusztán csak elmarasztalnánk. Tény az, hogy a modern tudományfejlődés egyik jellegzetes trend-je, vagy a kevéssé kifejező magyar fordítást alkalmazva irányzata a humán és társadalomtudományoknak a természettudományokhoz való fokozódó közeledése. A matematikai eredmények és módszerek alkalmazásának fokozódó mértékét tapasztaljuk például a nyelvtudományban, a szociológiában, a közgazdaságtudományban, a pszichológiában, sőt felmerülő igényként az irodalomtudományban is. A kommunikáció-elmélet és pszicholingvisztika a matematika mellett a fiziológiával, sőt az állati kommunikáció kutatása révén az állattannal is kapcsolatba kerül. Ha igaz ez a trend, akkor a jövőben, pusztán a humán és társadalomtudományok érdekeit tekintve is, egyre nagyobb jelentőséget kell majd tulajdonítanunk a természettudományi és alkalmazott tudományi anyagnak. De már jelenleg is igen nagy fontossága van gyűjtőkörünk szempontjából számos természettudományi és alkalmazott, ill. műszaki tudományi szaknak, vagy egyes periodikumnak. így például a tudományszervezési szakirodalom, amely fő gyűjtőkörünkbe tartozik, bizonyos százalékban kifejezetten természettudományi, ill. műszaki tudományi periodikumokban található. Ilyen folyóirat többek között az „általános természettudományi folyóiratok" anyagában a Science Progress, a La Nature, a The Nature, a New Scientist, az „általános műszaki folyóiratok" anyagában a Journal of Scientific Technical Research (ismertebb nevén: T. V. F.), és igen nagy számú egyéb periodikum. Ugyanitt említendő meg, hogy a határterületi tudományok szakirodalmának beszerzése, amely mellékgyűjtőkörünket képezi, sokszor természettudományi periodikumok beszerzésével egyértelmű. így az orvosi folyóiratnak számító Fólia Phoniatrica megléte a nyelvtudomány egyes területeinek eredményes művelése szempontjából feltétlenül indokolt. Periodikum-állományunk értékelése kapcsán megemlítjük még, hogy gyűjtőkörünk fokozott humán és társadalomtudományi érdekeltsége ellenére e tudományokon belül is elítélendő bizonyos szakterületek anyagának indokolatlan felduzzadása. Példaként hozzuk fel a „politika és államigazgatás", a „politikai gazdaságtan, közgazdaságtudomány", a „jogtudomány" és bizonyos mértékig a „földrajz -j- honismeret" szakok anyagának túlzott részesedését a főgyűjtőkörhöz tartozó humán—társadalomtudományok anyagáéhoz viszonyítva. Miután az Akadémiai Könyvtár periodikum-állományának szakmegoszlását a gyűjtőköri követelmények megvilágításába helyezve nagy vonásaiban áttekintettük, fordítsuk most figyelmünket az intézeti könyvtárak felé. Az intézeti könyvtárak anyagát, nézetünk szerint, csak akkor indokolt 15