H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)
V. A SZÉCHENYI-GYŰJTEMÉNY A MÁSODIKVILÁGHÁBORÜ UTAN
Az iratoknak ilyen tárgyi összevonása még azzal az előnnyel is járt, hogy összekerültek az összetartozó iratok. Így Széchenyinek a Széchenyi Múzeumban volt két csonka levelének, József nádorhoz, illetve Paget Johnhoz, 27 3 megkerült másik fele is a cenki utolsó hozatalból. Általában azt kell mondanunk, hogy a különböző időkben Cenkről érkezett iratok hasonló jellegű darabokból álltak, és ugyanilyen jellegű a családi levéltárnak az Országos Levéltárba került anyaga nagy része is (ti. amelyik nem közvetlenül a birtokügyekre vonatkozik). Így pl. Széchenyi „levelező könyvei" közül 5 van az Országos Levéltárban, ugyanannyi az Akadémiai Könyvtár Kéziirattárának Széchenyi Gyűjteményében. A levelezőkönyveken kívüli levélfogalmazványok is — a jelen rendezésben — azoknak az intézményeknek irataihoz csatlakoznak, melyeknek ügyében íródtak. Ez állományvédelmi szempontból is nagyon hasznos, mert így az egyes szakokban kutatók nem lapozzák végig Széchenyi egész levelezését, csak azt, amely a kutatott területre vonatkozik. A missilis levelek nagy része ugyanis gyakran nagyon vékony levélpapírra van írva, s ezek a legmegviseltebbek. Széchenyi levélfogalmazványai szerencsére erős merített papírra íródtak. A háborús pusztítás után az Akadémia jó néhány levelet restauráltatott, de még igen soknak, éppen a legértékesebbeknek konzerválására nagy szükség lenne. Hogy csak egyet említsünk: Széchenyinek a Lánchíd ügyében Metternichhez intézett „Memoire"-ja (1836. jan. 16.), melyet a herceg neki visszaadott — bár titkon lemásoltatta —, darabokra hullik szét. Az egész Széchenyi kezeírása. A Cenkről 1943-ban érkezett anyaggal a levelek száma erősen megszaporodott, igen érdekes és fontos levelekkel. Széchenyi leveleit — az Akadémia megbízásából — először Majláth Béla adta ki 27 4 1880—1891 közt, három kötetben. Ez úttörő munka volt, s ez igen nagy érdeme. De már a kortársak is rámutattak, hogy mily sok a hibája: számtalan rosszul olvasott részlet, helytelen dátum, pontatlan névmegjelölés ékteleníti. Az angol levelekből pedig egész szakaszok kimaradtak. Széchenyi leveleiként adja ki az általa Clark Tierny, Batthyány Imre és Sina báró számára fogalmazott jelentést, illetve választ, s így az iratok érthetetlenek. (Lev. II. 464. stb.) Néhány nagy hibára külön is fel kell hívnunk a figyelmet: Ezek egyikét már említettük a Paur Iván-féle rendezéssel kapcsolatban, hogy ti. szerepel nála is egy soha nem létezett „Clark Tiemy Adam", 27 5 a két Clark nevének összekeveréséből. Teljesen téves adatokat közöl Majláth a Széchenyi életében oly nagy szerepet játszó Lunkányi Jánosról, 27 6 s ezek a köztudatba is átmentek, Szinnyei József művében 27 7 is szerepelnek. Darvas István 27 8 kutatásai 27 3Széchenyi levele József nádorhoz, 1843. aug. 23-án (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény), Széchenyi levele Paget John-hoz, Pest, 1840. okt. 24-én. Uo. —- Ez utóbbit közöltem a Magyar Nemzet, 1965. jún. 15-i számában. 27 4Lásd 232. sz. jegyzetet. 27 5Lev. III. k. 419. 1. 27 6Viszota Gyulának az MTAK Kézirattár Széchenyi Gyűjteményében levő másolatai és kivonatai alapján ismertette Széchenyi leveleit Lunkányihoz TILKOVSZKY LÓRÁNT: Ismeretlen Széchenyi-levelek, Valóság, 1959. 1. sz. 92—97. 1. és a Soproni Szemle, 1959. 361—362. 1. 27 7SZINNYEI JÓZSEF : Magyar írók élete és munkái. VIII. köt. Bp., 1902. 137. hasáb. 27 8DARVAS ISTVÁN: Adatok Lunkányi János életrajzához. Soproni Szemle, 1956. 3. sz. 216. 1. 50
