H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)
V. A SZÉCHENYI-GYŰJTEMÉNY A MÁSODIKVILÁGHÁBORÜ UTAN
lyekre a Széchenyi Múzeum számai láthatóan rá voltak ragasztva 26 6 s a nyomtatott katalógus alapján könnyen azonosíthatók voltak. Belőlük nem sok hiányzott. De ez az összes iratnak csak egy részét képezte, mert a különféle intézményekre vonatkozók egy-egy kötegben voltak, egy szám alatt, külön jelölés, sőt lebélyegzés és fóliálás nélkül. így: Balatoni gőzhajózásra vonatkozó iratok (Í826—1848) 22 db, Sz. Múz. No. 1280. Hengermalomra vonatkozó iratok (1839—1847) 160 db. Sz. Múz. Na. 1298. Hídra vonatkozó jegyzőkönyvi feljegyzések 1832. február 10-től december 10-ig és a Hídra vonatkozó iratok (1835—1847) 180 db. SZ. Múz, No. 1300. Közlekedési Bizottságra vonatkozó iratok (1845—1848) 95 db. Sz. Múz. No. 1325. Pesti Kikötőre vonatkozó iratok (1833—1845) 230 db. Sz. Múz. No. 1401. E számok az 1905-i nyomtatott katalógus adatai. De még később is érkeztek iratok az Akadémiára, amint az megállapítható az egyes iratokra ragasztott vagy írt számokból, melyek már nem szerepelnek a katalógusban. 26 7 Az iratok rendezésében is volt hiba. Ez kitűnik Viszota Gyulának megmaradt kéziratából, 26 8 melyben számba veszi a Hídra vonatkozó csomó egyes iratait. Ebből láthatjuk egyrészt, hogy mily sok és értékes irat hiányzik, pl. „190. sz. Kossuth Lajos levele, Pest, 1841. dec. 23., melyben értesíti (talán Széchenyit?), hogy nem nyervén megbízást egy a híd ügyében írt czikkének kinyomatására, csak legközelebb veszi át a Jelenkorból", másrészt, hogy pl. aki az iratokat csomóba szedte, nem tudott angolul, és a híd iratai közé sorolta Széchenyi angol lovászának két levelét is. Stb. A Széchenyi Múzeumban az iratok közül kiemelve időrendben sorakoztak, külön-külön számmal ellátva Széchenyi levelei. Ti. azok, melyek már akkor megvoltak. Azóta igen sok új levéllel és levélfogalmazvánnyal gazdagodott a gyűjtemény. Ezek, minthogy tárgyuk szerint legtöbbször élesen szétválaszthatok, most az egyes intézmények iratai mellé kerültek. Külön csoportot képeztek a Széchenyi Múzeumban a nem Széchenyitói származó kéziratok, betűrendbe rakva. Teljesen vegyesen következtek így egymás után pl. Deák Ferenc levele Széchenyihez, majd egy vidéki iskola beszámolója Széchenyi-ünnepélyéről, stb. Ez a rendezés ugyanis elsősorban a múzeumlátogatókra gondolt, hogy a számok segítségével könnyen megtalálják a jegyzékben, mi az, amit látnak. Mint már említettük, az iratok eredete, vagyis az Akadémiai Könyvtár Kézirattárába jutásuk ideje és módja, az eseteknek csak kis részében állapítható meg. Még az is, hogy a legutolsó cenki szállítmányban milyen iratok voltak, inkább csak negatíve következtethető ki abból, hogy milyen iratok nincsenek eddig említve és nem ismeretesek az irodalomból. Így pl. a Széchenyi Múzeum katalógusa Vásárhelyi Pálnak csak egy Széchenyihez írt levelét veszi jegyzékébe. 26 9 Zelovich Kornél 27 0 is csak néhány levelét említi, ma pedig az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Széchenyi Gyűj26 8CSAPODI CSABA: Széchenyi István kéziratai ós egyéb Széchenyi-emlékek az Akadémia Könyvtárában. Magyar Tudomány, 1960. 243. 1. 26 7Uo. 26 8MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény. 26 9MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény, Széchenyi Múzeum Na 1400. ""ZELOVICH KÖBNÉL: A budapesti Lánchíd. Bp., 1899. 47
