H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)
III. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZÉCHENYI-HAGYATÉK
Széchenyi beszédeinek legtöbbje is — mint Zichy Antal írja — zseniális rögtönzés volt. Ezért nevezte őt Kölcsey népszónoknak.' 20 0 Zichy Antalnak az a véleménye, hogy Széchenyi beszédeire sohasem készült, csak részben lehet igaz. Hagyatékában megmaradt néhány beszédének teljes megírt szövege, 20 1 és ezenkívül mintegy tizenöt beszédvázlatát sikerült jegyzetei közt megtalálnunk. 20 2 Hogy írás és beszéd közben nagy kitérőket tesz, sokfelé kalandoznak gondolatai, az igaz, de azt is sokan megállapították, hogy mindig visszatér a tárgyhoz. Az ilyen modoráért kifogást emelőknek azt válaszolta: „Nem volt időm rövidebben megírni." 20 3 Azt is észrevették már a kortársak is, 20 4 hogy nyomdának szánt műveit sokszor mily nehezen, küszködve írta, 20 3 míg levelei csodálatos könynyűséggel, közvetlenül, szuggesztív erővel folynak tollából, hol meglepő tömörséggel, hol könnyed eleganciával, a különféle nyelveknek is megfelelően más-más stílusban, addig írói műveiből a mai olvasó sokszor nehezen tudja kibányászni mondanivalóit. 20 6 Ez a nehézkesség talán Széchenyi munkamódszerével is összefüggésben lehet. Ezt kézirataiból pontosan nyomon követhetjük. Viszota Gyula egy helyen így jellemzi: 20 7 „Mielőtt Széchenyi valamely munkának, sőt cikknek írásához fogott, először feljegyezte minden eszébe ötlő gondolatát, a mely a műre vonatkozott. E jegyzetek sokszor nagyon fontosak, mert itt a személyeket is megnevezve találjuk, a kik ellen Széchenyi irt. így tette Garat című művénél is. Jegyzeteit három nagy ívlapra írta ilyképp: MJj munkám I. 1842; Új munka II.; 3-ik Fő tervezet.« Most pontosabb rendbe szedte s külön lapokra szakaszonként jegyezte fel gondolatait, a három régi jegyzeten pedig római számmal jelölte meg, hogy a felhasználandó gondolat mely szakaszhoz tartozik." Szokása volt az is Széchenyinek, hogy a kézirat bal oldalán széles margót hagyott, s ide — többnyire németül — feljegyezte a témát, s ha kidolgozta, az emlékeztető szót áthúzta. Széchenyi életrajzának megírására az Akadémia, 1891. okt. 5-i összes ülésén, akkori elnöke, Eötvös Lóránd indítványára, Széchenyi születésének századik évfordulója alakalmából, 2000 frt-os pályadíjat tűzött ki. 20 8 A pá20 0Kölcsey Naplójából idézi ZICHY ANTAL Széchenyi beszédeinek kötetében, a 95. lapon levő jegyzetben. 20 1Az akadémiai beszédeken kívül — melyek nyomtatásban is megjelentek — megvan a másutt már említett „Malom-beszéd" teljes szövege, valamint felszólalásai a híd tárgyában (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény). 20 2MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény, az Országgyűlésre vonatkozó iratok közt. 20 3„Rövidebben írni nincs időm" — írja Széchenyi a „Wesselényi és Kossuth" c. vitacikke VI. folytatásának elején (Jelenkor, 1843. febr. 5.) és a Garat IV. fejezete elején ugyanígy. 20 1KovÁcs LAJOS: I. m. I. k. 125. 1. 20 5Szóchenyi Naplójában többször följegyzi, hogy hány órai munkájába telt valamelyik könyvének egy-egy kéziratoldalát megírni. Így 1827. nov. 18-án feljegyzi, hogy a „Lovakrul" c. munkáján hat héten át napi 10—15 ólát dolgozott. Postáját pedig gyakran az ülések alatt, közben a beszédekre is figyelve, intézte. 20 6,,Irataiban és beszédeiben a logikai fonalat nem az találja meg, ki az egyes eszmékre, hanem az, ki az eszmetömbekben tekint végig." Kemény Zsigmond e szavait idézi KOVÁCS LAJOS I. m. 37. 1. 20 ?Garat. Irta gróf Széchenyi István 1842-ben. Sajtó alá rendezte és a mű történetét megírta VISZOTA GYULA. Bp., 1912. 213—214. 1. 20 8Akad. Ért., 1891. 680. 1. 36
