H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története (A MTAK kiadványai 54. Budapest, 1967)

III. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A SZÉCHENYI-HAGYATÉK

lyázat azonban meddő maradt, mind a kitűzött határidőig (189G. szept. 21.), mind azután, hogy az Akadémia a pályadíjat határidő nélkül továbbra is fenntartotta. Mindössze egy érdemleges munka érkezett be 1913-ban az Akadémiához, Friedreich Istvántól.

20

9 Ezt az egyik bíráló: Ballagi Aladár el is fogadta volna, de a másik két bíráló — mindketten Széchenyi-kutatók: Réz Mihály és Gaal Jenő, nem fogadták el jutalmazásra, de kiadásra ajánlották. Meg is jelent 1914-ben, már írója halála után. Tekintve az azóta feltárt rengeteg anyagot, ezt az életrajzot mindenképp elavultnak kell tekintenünk. A pályázattól függetlenül írta meg Zichy Antal Széchenyi életrajzát.

21

0 Munkájának mindenkor megmarad az az értéke, hogy a kortárs személyes élményei, benyomásai alapján íródott, s ez semmi kutatással sem pótolható. Természetesen neki még sokkal kevesebb forrásanyag állott rendelkezésére. Széchenyi műveinek kiadása nem indult meg szerencsésen. 1884-ben Zichy Antal Széchenyi naplói alapján írt könyve jelenik meg először.

21

1 De ez a mű még csak kivonatnak sem mondható, hanem Széchenyi gondolatai egy-egy tárgyra vonatkozóan, Zichy Antal fogalmazásában. Ezután Széchenyi Beszédei következtek,

21

2 az Országgyűlési naplók és tudósítások alapján, ugyancsak Zichy Antal összeállításában és jegyzeteivel. A Széchenyi-iratok megvételére kötött szerződés alapján a kiadott művek tiszta jövedelméből a Tasner családnak 20%-ot kellett volna kapnia. Azonban Lónyay Menyhért előre megírta Tasner Gézának, hogy „az Akadémia díszesen adja ki Széchenyi iratait és ebből valami nagy tiszta nyereség nem fog származni",

21

3 de az esetleges ráfizetést az Akadémia vállalja. A ráfizetés be is következett. Mint Viszota Gyula írja,

21

4 a kinyomtatott kötetek nem keltek el úgy, mint remélték, és csak sokkal később adta el a könyveket az Athenaeum, mélyen leszállított áron. Ezért Széchenyi műveinek kiadása a IX. kötet után meg is szakadt.

21

5 Széchenyi politikai műveit évek múlva adta csak ki az Akadémia, Szily Kálmán szer20

9Friedreich István pályamunkájáról jelentések: Akad. Ért., 1915. 209—221. 1.; 1916. 372. 1. 2,

0ZICHY ANTAL: Gróf Széchenyi István életrajza. M. Tört. Társ. kiadása. Bp., 1896—1897. 21

1Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Össszeállította ZICHY ANTAL. Bp., 1884. 21

2Gróf Széchenyi István beszédei. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte ZICHY ANTAL. Bp., 1887. 21

3Levele 1876. ápr. 8. (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény, Széchenyi Múzeum Na 1330.) 21

4Széchenyi naplói I. kötetének bevezetésében, XXIII. 1. 21

5A sorozat III., IV., VI. köteteként Széchenyi levelei jelentek meg (Gróf Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte, előszóval s jegyzetekkel ellátta: MAJLÁTH BÉLA. Bp., 1889. 644 1., 1890. 729 I, 1891. 810 1.); V. köt. Gróf Széchenyi István külföldi útirajzai és följegyzései. Naplói nyomán összeállította ZICHY ANTAL. Bp., 1890. 440 1.; VII., VIII. köt. Hírlapi cikkei. A M. Tud. Akadémia megbízásából összeállította ós bevezető jegyzetekkel ellátta ZICHY ANTAL. 1893. LXIV, 564 1., 1894. 608 1.; IX. köt. Gróf Széchenyi István levelei szülőihez. Összeállította s jegyzetekkel ellátta ZICHY ANTAL. Bp., 1896. XXXIII. 339 1. 37