Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
24 ténészektől az egyes témák kidolgozására. Közülük a bizottság az alábbi hármat fogadta el: 1. Molnár Aladár: Magyarország közoktatásának története 1711-től a XIX. század elejéig. 2. Ballagi Aladár: Magyarország művelődéstörténete III. Károly alatt. 3. Marczali Henrik: II. József és II. Leopold uralkodási idejének megírását. 6 7 Ezenkívül a bizottság megbízást is adott egyes tagjainak az említett történeti témák kidolgozására. 6 8 Emellett természetesen — bár sokkal lassúbb ütemben — továbbra is jelentek meg a Monumenták, az Anjoukori Okmánytár és a Török—magyarkori Történelmi Emlékek sorozatainak egyes kötetei. A tervbevett új munkák nem valósultak meg. Fraknói Vilmos a bizottság 1879. évi munkásságának értékelésekor azt közli a bizottsággal, hogy a költségvetésbe kiadásra felvett 13 munka közül mindössze 3 készült el, és így a bizottság dotációjának (1879-ben 13 000 Ft) csak a felét használta fel. A továbbiakban elmondja, hogy „1877-ben a bizottság érett megfontolás után, eltért azon gyakorlattól, mely szerint nagy részben készen bemutatott vagy legalább készülőben levő és fölajánlott munkák kiadására vállalkozott; és abban állapodott meg, hogy a hazai történettudomány legérezhetőbb szükségeit megfigyelve, maga fog irányt adni a történelmi munkásságnak. És bár két év lefolyása alatt azok közül, kiket a bizottság egyes monográfiák megírásával bízott meg, egyik sem készítette el a magára vállalt munkát, ezt eljárásunk helyességének, vagy a vállalkozók komoly jellemének megtámadására senki sem fogja érvül felhasználni. Nincs tehát okunk eltérni azon új ösvénytől, melyre a bizottság lépett, és legjobb belátásunk szerint megbízásokat adni történetbúvárainknak és íróinknak. De készséggel bevallom, hogy költségvetésünk készítésénél óvatosabbnak kell lennünk, mint eddig voltunk; és tanácsos lesz a vállalkozók által kitűzött határidők irányában mindig bizonyos skepsist tanúsítani." 6 9 A rendelkezésünkre álló iratokból úgy tűnik, hogy ez időtől egyre gyakrabban hajlott a bizottság arra, hogy a kiadásra esetlegesen felajánlott, tudományos értékkel bíró kiadványokat megjelentesse. Erre valószínűleg kényszerítőleg hatott, hogy a költségvetésébe előre beillesztett önálló kutatásokon alapuló monográfiák nem készültek el határidőre, a nagy sorozatok köteteinek összeállítása ugyancsak húzódott, a megadott 67 Jegyzőkönyvek, 1878. február 1. 68 Így vállalkozott pl. Wenzel Gusztáv a magyar ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság történetének megírására. Iratai 9/1880. 69 iratai 17/1880.
