Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
23 a fővárosi írókat, hogy ajánlataikat a bizottság elé terjesszék. Az ajánlkozók közül a legalkalmasabb nyerné el a megbízatást. Majd így folytatja: „Hazai történetírásunknak feltűnő hiánya az, hogy a szláv nyelvű történeti emlékeket és irodalmi műveket úgyszólván teljesen ignorálja; amelyekben történetünk Számos vagy homályos lapja felvilágosítást találna. Azt alig lehet várni és kívánni, hogy történészeink az összes szláv nyelveket és kútfőket közvetlenül tanulmányozzák. Ennek következtében kívánatos volna magyar nyelven összeállítani a Magyarországnak 1526 előtti történetét érdeklő szláv nyelven megjelent adatokat. Éspedig a) a kútfőkből a Magyarországra és melléktartományaira vonatkozó részeket lefordítani, megismertetni röviden a kútfő egész tartalmát, provenientiáját stb., b) a történeti dolgozatokból kiemelni a magyar történettudomány előtt ismeretlen részleteket, és a kútfőket, amelyekből az író merítette. A szláv népek történeti publikátióiban nyugati nyelveken kiadott, hazánkat érdeklő kútforrásoknak csak címei volnának kiírandók. Egy további hiánya történetírásunknak, hogy hazánk régibb közgazdasági' és statisztikai állapotait nem ismerjük. Az 1526-i évet követő korból a kamarai számadások és irományok nagy tömege lehetővé tenné azt. hogy elég hű képét nyerjük az adófizetés, földművelés, ipar, kereskedés állapotának, a népesség számának és vagyoni viszonyainak stb. Ezen kútforrásoknak sem lehet kiadására gondolni. Itt volna ideje, hogy feldolgozásukra lépéseket tegyünk. Míg a külföldi levéltáraknak hazánkat érdeklő okleveleit jóformán ismerjük és nagy részüket kiadtuk: az európai könyvtárakban felhalmozott kéziratanyag úgyszólván egészen ismeretlen előttünk. Üjabb időben a nagyobb európai könyvtárak kiadták kéziratgyűjteményeik katalógusát. Ezekből a hazánkat érdeklő kódexeket, okleveleket és leveleket kivonni és egy kötetbe foglalva ismertetni — kiszámíthatatlan befolyást gyakorolna történeti tanulmányainkra." 6 6 A TB kútforrások feltárását szolgáló tevékenységében tehát változás történt. Fraknói Vilmos javaslatai egészen új programot jelentettek a bizottság számára a XVIII. századi Magyarország történetének feldolgozására, valamint hazánk művelődéstörténeti és szláv történeti és irodalmi emlékeinek feldolgozására, illetőleg felkutatására. A bizottság, miután az Akadémia is helyesnek tartotta ezt a programot, megtette a gyakorlati intézkedéseket. A pályázati felhívásra több ajánlat érkezett a korabeli tör66 Iratai 9/1877.
