Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése 1854–1949 (A MTAK kiadványai 52. Budapest, 1966)
II. A Történettudományi Bizottság működése
21 iratok, okmányok, vagy diplomatiai acták, vagy történeti szereplők feljegyzései, amelyek az illető korok eseményeiről és szelleméről tanúskodnak, vagy a törvényhozás, a jog, az erkölcsök történetére fényt vetnek .. ," 6 4 Ennek a másoló és gyűjtő munkának eredményeként jöhettek létre mindazok a forráskiadványok, amelyek a TB gondozásában és irányításával, működésének csaknem száz éve alatt megjelentek, és amelyek az egész magyar történelem minden korszakára nézve jelentőséggel bírnak. Ennek a munkának köszönhető elsősorban az a gazdag kézirat- és másolatgyűjtemény, amit ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára is őriz. Ebben a gyűjteményben napjaink történészei haszonnal búvárkodhatnak. Az Akadémia másoló tevékenysége, s a történeti forrásanyag gyűjtése a XIX. század harmincas éveire nyúlik vissza, amikor a Történettudományi Osztály kezdeményezésére az Akadémia külföldre utazó tagjainak feladatul szabta, hogy tekintsék át az útjukba eső könyv- és levéltárakat, és az ismeretlen történeti okiratokat jegyezzék fel, vagy másoltassák le. 6 5 Nagyobb arányokban a TB megalakulása után folytatódott a másoló munka; az emigrációban élő tudósok bekapcsolódásával (Horváth Mihály, Szalay László, Simonyi Ernő), majd országos költségen (Mircse János, Öváry Lipót). A másoltatási munka zöme ugyancsak az 1860—70-es évekre esik. Ezután lanyhulás következett be, de még mindig tartott egészen a századfordulóig, sőt megszakításokkal az első világháborúig. A világháború után azonban csaknem teljesen leállt. A másoltatást és magát a másolatgyűjteményt Lukinich Imre: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése c. munkájában adta közre, ezért mi erre nem térünk ki. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a Lukinich-katalógus történeti részében említett majdnem valamennyi forrásanyag és dokumentum megtalálható a bizottság iratai között. 3. Üj célkitűzések, monográfiák Toldy Ferenc halála után Fraknói Vilmos vette át a TB előadói tisztét, és mikor áttekintette a bizottság működését, kötelességének tartotta néhány probléma felvetését a bizottság új feladatainak megállapításakor. Mint történetírásunk szempontjából is fontosnak tartott okmányt, szükségesnek tartjuk, hacsak rövidítve is, közölni. Ugyanis ez mu64 Iratai 1/1871. 65 Az Akadémia Almanach-jaiban évről évre találunk erre a munkára vonatkozó megbízásokat és jelentéseket.
