Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)

Bevezetés

4 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának 1826-ban kelt alapító levele, kora követelményeinek és a hazai könyvtári állapotoknak ismeretében elég világosan az általános tudományos könyvtár célkitűzéseit határozza meg. „A... Nemzeti Múzeum, valamint a pesti tudományegyetem könyvtára ... szép eszközökben bővelkednek, amaz azonban saját rendeltetésénél fogva kiváltképpen Magyarországra korlátozva, emez a szükséges pénzalap hiánya miatt szűkebb korlátok közé szorítva, az emberi ismeretek óriási mezején mindmáig sok kívánnivalót hagynak fenn. Ennélfogva alulírott és érdekelt feleim főképpen ebből a szempontból (kiemelések tőlem, S. M. A.), de egyszersmind a közjó előmozdításának vágyából indíttatva . .. könyvtárunkat... a nevezett Tudós Társaságnak és a haza összes polgárainak használatára szentelni és felajánlani határoztunk." A „tudományok teljességének" gyűjtése Magyarországon a XIX. század elejétől tudatosan az említett három könyvtár, a Széchényi Ferenc által alapított Nemzeti Múzeum, a Nagyszombatból Pestre költöztetett Egyetemi Könyvtár és a legfiatalabb Tudós Társaság (Akadémia) könyvtára között oszlott meg. A szakegyetemeken, vagy azoktól függetlenül létrejött nagy szakkönyvtárak mellett e feladatnak igyekeztek megfelelni lehetőségeikhez képest 100 évnél hosszabb időn át. Az 1956. évi ún. könyvtári törvény a részben már 1945 óta korszerűsödött gyakorlatot szabályozta és szentesítette, amikor szorosabban körül- és elhatárolta a három nagykönyvtár feladatkörét. Az Akadémia Könyvtárának, ha alkalmazkodni kívánt az újjászervezett testület célkitűzéseihez és sokrétű feladataihoz, hagyományokat és modern követelményeket egybeötvözve kellett újrafogalmaznia gyűjtőkörét és saját tevékenységének kereteit. Korszerűen értelmezett általános tudományos nagykönyvtárként — amellett, hogy beszerzi azon tudományágak műveit, amelyek számára országos viszonylatban szakkönyvtár (tudománypolitika, tudománytörténet, tudományszervezés, külföldi tudományos akadémiák működésére vonatkozó kiadványok; nyelv- és irodalomtudomány, orientalisztika, ókortudomány) — gyűjti valamennyi tudományterület alapvető fontosságú, a komplex kutatásokhoz nélkülözhetetlen irodalmát, újonnan jelentkező tudományágak irodalmát, végül pedig széleskörű, ütőképes információs bázist épít ki a legkorszerűbb segédkönyvek, reference művek beszerzésével, ugyanakkor módszertani központja az Akadémia immár 45 könyvtárat számláló kutatóintézeti hálózatának. E minőségében igyekszik úgy összehangolni a könyvtárak gyűjtését, hogy saját állományával együtt hatalmas és a tudományoknak az Akadémián belül művelt egészét felölelő gyűjteménnyel rendelkezzék. Míg az egyes kutatóintézeti könyvtárak elsősorban egy speciális szakterület irodalmát igyekeznek felkutatni vertikális irányban, addig az