Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)

A módszertani munkáról

A MÓDSZERTANI MUNKÁRÓL Azt a tevékenységet, amely a könyvtári munka területein alkalmazott különféle gyakorlatok vizsgálatára, a tapasztalatok összegyűjtésére és felhasználására, új eljárások kidolgozására irányul, közhasznú szóval módszertani munkának nevezik. Módszertani tevékenység sokféle célkitűzéssel és keretben képzelhető el; nálunk legáltalánosabb formája a hálózati-módszertani munka. Könyvtári hálózataink tagjai nem állanak egyforma színvonalon; szükséges tehát, hogy szervezett formában próbáljuk a legjobban bevált módszereket elterjeszteni, hozzáférhetővé tenni. A magyar könyvtárügy természetes elrendeződését szentesítő 1956. évi könyvtári törvény

1 a közművelődési hálózatok mellett létrehozott tudományos és szakkönyvtári hálózatokat is: ezek egészséges fejlődését mindegyik hálózatban módszertani részleg támogatta. A módszertani osztályok, csoportok megszülettek, működnek, korántsem állíthatjuk azonban, hogy maguk egységes módszerek, „receptek" szerint dolgoznának. Egy kis túlzással azt mondhatnánk: ahány hálózati-módszertani részleg, annyiféle felfogás, elgondolás a módszertani munka formáját, módszertanát illetően. E szűkreszabott keretek között azt kívánjuk elmondani, hogyan látjuk és hogyan próbáljuk ellátni ezt a feladatot az Akadémia könyvtári hálózatában. Munkánk kereteit természetesen befolyásolják a személyi adottságok is: 1960 óta egy függetlenített hálózati-módszertani előadó foglalkozik a hálózatnak ma már 45 könyvtárával. A hálózati-módszertani tevékenység jelentős mértékben szervezőmunka. Módszertani, tanácsadó, segítő tevékenységet csak egységes szervezeti keretek között működő hálózatban lehet eredményesen végezni. Az Akadémiai Könyvtár hálózati központi munkája kezdettől fogva szervező jellegű volt. Először a devizás könyv- és folyóiratrendelések összefogásának és a nemzetközi csere lebonyolításának megszervezésével támogatta az intézeti könyvtárakat, majd ezen az úton továbbhaladva, az elnöki utasításra támaszkodva, egységes hálózat megszervezését tűzte ki célul. E célkitűzés fokozatos megvalósítását jelzik olyan, másutt bővebben tárgyalt intézkedések, mint szervezeti szabályzat, ügyrend, munkaterv, kö-