Simon Mária Anna: A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata (A MTAK kiadványai 51. Budapest, 1966)
A hálózat kialakulása és története 1965-ig
9 elnökének 1954 nyarán kelt feljegyzése, amely felveti az intézeti könyvtáraknak a központi könyvtárhoz való kapcsolásának gondolatát. Az intézetek száma egyetlen év alatt megduplázódott; már 22 könyvtár szerepel a központ nyilvántartásaiban. Az ez idő tájt született különféle tervek alapelgondolásaikban már mind a majd 1956-ban törvénybe iktatandó hálózati elvet képviselték. 1955-ben már 33 intézményre terjed ki a központi könyvtár vizsgálódása és az adatok bekérése. A listán szerepel még az MTESZ (Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége) és az ODK (Orvostudományi Dokumentációs Központ) is, tükrözve a szervezés szempontjainak kezdeti határozatlanságát. E két szervezet rövidesen kivált az Akadémia kereteiből és önállóan, ill. az illetékes minisztérium irányítása alatt működött tovább. A könyvtárak növekvő száma újból felvette a szervezés problémáit, s újabb tervezet is készült, ismét az úgyszólván tökéletes központosítás elve alapján. Ez a beszámoló foglalkozik — egyebek között — először a különlenyomatok gyűjtésének és feldolgozásának kérdésével, megállapítva, hogy azok nagy része a természettudományos könyvtárakban a legújabb eredményeket tartalmazza, és hogy „a kérdés megoldásával foglalkozni kellene". Ugyancsak jelzi ez a beszámoló a könyvtárak többségének rossz elhelyezését és kis befogadóképességét. Egy 1956-ban készült általános beszámoló panaszolja, hogy a központi könyvtár a hálózat növekedésével megszaporodott feladatok ellátásához „sem személyzeti, sem más anyagi lehetőséget" nem kapott. Ezekben az esztendőkben az intézeti könyvtárakat többnyire a Feldolgozó Osztály munkatársai látogatták, kurrens munkájuk ellátása mellett. 1958-ban újabb általános helyzetfelmérés mellett már az 1957. évre vonatkozó legfontosabb statisztikai adatokat is megadják az intézetek. Ezek szerint 1957-ben 33 akadémiai intézeti könyvtárban 459 381 könyvtári egység szolgálta a kutatómunkát. (Az állomány féleségek szerinti megoszlásának adatai meglehetősen pontatlanok, könyv- és folyóiratállomány együtt szerepel.) A 33 intézetben összesen 59 dolgozó foglalkozott egészben vagy részben könyvtári munkával. A főfoglalkozású könyvtárosok száma 32. A könyvtár vezetősége fokozatosan eljut arra a felismerésre, hogy a központi katalógusnak központi feldolgozás útján történő megvalósítása megoldhatatlan nehézségekbe ütközik: egy 1958 végéről származó jelentés a könyvtár katalógushelyzetéről már arról számol be, hogy a „hálózati könyvtárak központi katalógusa az egyes könyvtárak bejelentései alapján van felállítás alatt". összefoglalva tehát: 1949 és 1960 között létrejött egy csak igen lazán összefüggő akadémiai könyvtári hálózat. A közös célkitűzésen kívül (akadémiai kutatások könyvtári eszközökkel történő támogatása) összefűző 7
