Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Bevezetés
123 felesége, tizenkét gyermekének anyja, érthetően súlyos szemrehányásokkal illette. E családi hagyományra döntő írásbeli bizonyíték aligha remélhető. Viszont érdekes tény, hogy az Országos Levéltárban őrzött Brunszvik gazdasági iratok között az árendás jobbágyok listáján 1811-től kezdve valóban szerepel egyetlen Tóth nevű s annak személyneve is János. Ügy látszik később, valami ok miatt kiemelték, mert 1828—29-ben Pátyon már mint „gazda" szerepel, az ispánok nála szállnak meg. Ebből az következik, hogy földesurai bizalmát élvezte, talán valami szolgálatot tett a grófi családnak. Ha a Tóth család hagyományából indulunk ki — ő lehetett, s később özvegye, annak az állítólagos törvénytelen fiúnak névadó nevelője. Ha valóban igaz lenne a diósdi Tóth-családban nemzedékről nemzedékre szálló hagyomány, kétségtelen, hogy sok, eddig érthetetlen lélektani tényre derülne világosság, azokra, melyeket Romáin Rolland oly szívós kitartással sorakoztat fel Czeke Marianne-hoz írt leveleiben. E tényből meg lehetne magyarázni a család — elsősorban Jozefin — részéről azt a szinte minden megbecsülést nélkülöző, valóságos zsarnoki bánásmódot, amellyel nővérét kezelte, azt az önkényt, amellyel például egyszerűen megtiltotta neki, hogy válaszoljon Pestalozziék nagyrabecsülő, meleg leveleire. Ismeretes, hogy mikor Jozefin özvegyen maradt, Terézzel külföldre ment gyermekeinek nevelőintézetet keresni. Pestalozzihoz is eljutottak. Nála ismerkedett meg Jozefin második férjével, Stackelberg Kristóffal. Érthetetlen, miért tiltották meg Teréznek, hogy válaszoljon Pestalozzinak, aki a legnagyobb elismeréssel írt neki. „Az ön tekintetéből — írja Pestalozzi — magyar bátorságot és magyar buzgóságot szítt lelkem jó ügyem iránt." Mindez azzal a Terézzel történik, aki intézményeivel később Európaszerte tiszteletet, megbecsülést szerez családjának és hazájának. Az európai pedagógiatörténet számon tartja, hogy angliai példára, már 1828-ban megszervezte Magyarországon az első óvodát. Hazájában s Európa más városaiban is követték példáját. Bécs, München, Cremona, Prága hasonló intézmények szervezéséhez kérte segítségét. Későbbi párizsi tartózkodásakor az óvodai egyesület ünnepi ülést rendezett tiszteletére, ahol megköszönték segítségét, tanácsait. 5 7 A szinte egész Európából feléje áradó tisztelettel szemben családi helyzetét valóságos elnyomás, mellőzés jellemzi, amely szintén magyarázatot keres. A fent említett tény megmagyarázná azt a valóságos magdolnai hangot is, amely Teréz naplóin végigvonul, amivel minden érzését, gondolatát figyeli, elemzi és sokszor oly kemény önkritikával ítéli el. Megvilágítaná azt a homályt is, amely Brunszvik Teréz részleteiben ismeretlen karlsbadi útjait fedi. Végül megértetné Romáin Rolland-nak azt a gyakran és nyomatékkal hangsúlyozott megállapítását, hogy Brunszvik Teréz életébe a nevelői hivatás kívülről, esetleg valami tanács, útmuta5 7 Brunszvik Teréz pedagógiai munkássága. Vág Ottó, Orosz Lajos, Zibolen Endre tanulmányai, Jausz Béla bevezetésével. Bp. 1962. 57
