Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Bevezetés
119 kedves« problémáját mellékesnek tekintem — most csak Teréz érdekel. Ö elegendő ahhoz, hogy kielégítse egy pszichológus érdeklődését.. . Nem tudom eléggé ecsetelni, mennyire meghat és vonz engem ez a nagy és mindig kiszolgáltatott lélek, mely olyan világosan látja gyöngeségét és a veszélyeket, melyeket azonban nem tud elkerülni." 4 5 — Romáin Rolland Teréz lelkét kiegyensúlyozatlannak, kialakulatlannak érzi, ugyanakkor látja, megvolt benne annak tudata, hogy valami „istenit", azaz nem mindennapit, többre hivatottságot hordoz magában. 4 6 Szinte meghatva írja, egy nagy, Beethovennel rokon lelket talált benne. Amikor Teréz testvéreivel 1799-ben kilép a martonvásári remeteségből, az akkori felfogás szerint „már" 24 éves. Az első bécsi utazás mégsem neki, az elsőszülöttnek hoz női sikert — bár nem boldogságot —, hanem Jozefin húgának, akit hamarosan családi keret s az anyaság glóriája övez. A családi egükre fénylőn feltörő rusztikus zene-zseni érdeklődése is őt sugározza körül. Teréz, az édesapjuktól örökölt együttérzéssel, részvéttel veszi körül húgát, akinek szerelem nélkül kellett férjhez mennie. Egyszersmind csodálattal csügg rajta, s mint valami eszményképet maga fölé emeli. A szép Jozefin valóban ösztönösen hódító egyéniség. Teréz is tud hódítani, de csak, ha nagyon akarja, ha kiegyenesíti magát s nem sajnálja a fáradtságot, hogy öltözzék, táncoljon, énekeljen, zongorázzék s ezzel — mint kortársai megjegyezték — meghódítsa hallgatóit és mesterét. Brunszvik Terézt sorsa önálló kezdeményezőnek tartogatta. Talán ezért nem került női élete természetes családi keretbe. Ennek következménye, hogy extatikus lényének érzelmi világa parttalanul áradva keresett medret. Az érdeklődési körében felvillanó férfi-arcélek saját, rajongó lényének tüzében égnek. Mintha mindegyikben az első nagy emberi ideál: az édesapa egy-egy megcsodált vonását keresné és fedezné fel: az 1805-ös év katonatisztje, Tóni (Szily Antal) Teréz szemében a hazát szolgáló férfi eszménye. Átmeneti rajongásának tárgya sógora, Stackelberg is, akit Pestalozzi fényében látott. Késői szerelmében, a nála jóval fiatalabb Migazzi Lajosban a tudós elmélyültség ragadta meg Romáin Rolland-t az a kérdés izgatta, ki volt neki Beethoven, akit képe dedikációján „seltenes Genie"-nek nevezett, akinek nagyságát — ezek szerint — teljes egészében felismerte. A Beethoven életében felbukkanó nők között kétségtelenül Brunszvik Teréz volt a vele legrokonabb szellem. Romáin Rolland kimutat néhány Beethoven- és Brunszvik-gondolatot, melyeket egymáshoz közel eső időkben írtak le önmagukról, világszemléletükről. Rokonságuk valóban meglepő! Amikor Teréz 1805-ben egyéni válságba került, Beethoven létezése emeli fel: „Amíg Schiller és Beethoven él és alkot, nem szabad a halált kívánni" — írta. öreg korában Beethovent Krisztushoz hasonlítja. 4 7 4 5 Romáin Rolland — Czeke Mariannénak, — 9. sz. — 1927. dec. 5. — MTAK Kézirattára, Ms 842. 4f i Romáin Rolland — Czeke Mariannénak, — 11. sz. 1927. dec. 14. — MTAK Kézirattára, Ms 842. 4 7 Romáin Rolland: Az Eroica-tól az Appassionata-ig. Id. m. 327. 1.
