Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Bevezetés
118 híres levelek kelte után kilenc hónapra született, 1813. április 13-án. A leányka „Mignon" keresztnévből keresztanyja, Brunszvik Teréz formálta a különös „Minóna" becenevet, amely visszafelé olvasva: Anonim. E leány nem ment férjhez s részben Bécsben, főleg pedig a Brunszvik család magyarországi ágánál: Telekiné Brunszvik Karolina (Charlotte) leszármazottai körében talált otthonra: Pálfalván, Kendi-Lónán, Kolozsvárott^— Unokanővére Teleki Blanka, a később Kufsteint is megjárt nőnevelő — leveleiben nemegyszer emlegeti a magányosan maradt Minónát, aki úgy látszik komoly zenei tanulmányokat folytatott. Teleki Blanka jelzői: „az az áldott jó leány" — mintha amolyan szánalomfélét sejtetnének Minónát illetőleg. 42 Tény, hogy erősen foglalkoztatták családja írásbeli emlékei. Tudjuk, hogy megsemmisített iratokat s hogy szinte haláláig magánál tartotta Brunszvik Teréz Naplóit és egyéb családi emlékeket, hogy anyjára vonatkozó adatokat keressen bennük. 4 3 Lehet, hogy sejtette, vagy talán tudott is a származása köré fonódó titokról. Romáin Rolland-t, a pszichológus írót azonban Beethoven körében a „halhatatlan kedves" személyén túl is — mint az Czeke Mariannenal folytatott levelezéséből lépten-nyomon kiderül — Brunszvik Teréz alakja, lelkivilága érdekelte leginkább. Szinte emberi kapcsolatot érzett vele: „a mi Terézünk" — olvassuk leveleiben nemegyszer s amikor már újabb témákon dolgozik,-akkor is vallja: „Tésihez hű maradok." Milyennek látta Romáin Rolland Brunszvik Terézt? Mindenek előtt közös életelvet vallott vele; ezzel kapcsolatban egy mondását idézi: minden mű csekély, ha a végtelenből nézzük, az számít, amit beleviszünk: a szeretet és a jóakarat. Romáin Rolland — mint Czekének vallja — szintén ezen az úton járt, mikor a művészet óriásait, mint Beethovent, Michelangelót, Tolsztojt tanulmányozta és írt róluk. Mint költőien fogalmazza: a gyengeségből és nagyságból álló csodálatos hangszert, az embert próbálta megszólaltatni. így kereste Brunszvik Teréz „hegedűjének lelkét" is. 4 4 E költői célkitűzés páratlanul érdekes lélektani feladatot rejtett. Romáin Rolland tisztában volt vele, hogy az emberi lélek sokkal bonyolultabb, mint ahogy logikánk feltételezi. Tudta s vallotta, hogy minden élő, gazdag lélek voltaképp talány. Fokozottan annak látta Brunszvik Terézt. Míg Czeke Marianne főleg mint pedagógust mutatta be, Rolland ennél sokkal többrétűnek ismerte. Szerinte pedagógiai munkássága csak gyümölcse volt gazdag, mégis rejtett életének. Egyik levelében kifejtette ezzel kapcsolatos nézetét: „Bármily általános is a Napló pedagógiai érdekessége — írja Rolland —, engem sokkal közelebbről érint Teréz lelkének szerelmi drámája. Ne higgye, hogy a Beethovennel foglalkozás visz erre! Én most a ^halhatatlan 4 2 Sáfrán Györgyi: Teleki Blanka és köre. Bp. 1963. Teleki Blanka levelei, 364—366. 1. 4 3 De Grandoné Teleki Irén — Czeke Marianne-nak, 1929. jan. 6. — MTAK Kézirattára, Ms 843. 4 4 Romáin Rolland — Czeke Mariannának, — 8. sz. — 1927. dec. 3. — MTAK Kézirattára, Ms 842.
