Sáfrán, Györgyi: Lettres de Romain Rolland a Marianne Czeke dans la Bibliotheque de l'Académie des Sciences de Hongrie (A MTAK kiadványai 48. Budapest, 1966)
Bevezetés
117 Lipsius) 3 8 és Czeke Marianne is találtak e kapcsolatra vonatkozó adatokat. Romáin Rolland közülük csak Czeke Marianne eredményeit fogadta el fenntartás nélkül. Adatai az író nem egy lélektani feltevését igazolták. Beethoven és Brunszvik Jozefin kapcsolatai 1804-ben, Jozefin férjének, Deym grófnak halála után váltak intenzívebbé. Ez évben — az Appassionata évépek nyarán — Beethoven és Jozefin egymáshoz közel nyaraltak. Télen a Brunszvik nővéreket már nyugtalanította a kapcsolat. Karolina (Charlotte), a későbbi Telekiné — volt ekkor Jozefinnel. Levelekben számol be testvéreinek arról, hogy Beethoven minden másodnap eljön s órákat tölt Pepivel (Jozefin beceneve) „ő az első, aki legtitkosabb gondolatait ismeri" s akinek az akkor készülő Leonora első inspirációiból játszik. Nem ne'héz kitalálni, káré gondolt a Jozefint bálványozó Teréz ez időből származó megjegyzésében, hogy a lángelmék után mindjárt azok következnek, akik fölismerik azok értékét. — A nővérek egyöntetű véleménye mégis az, hogy Jozeifinnek „nem"-et kell mondania. Hogy így is történt, bizonyítja, hogy a neki komponált An die Hoffnung című dal 1805 szeptemberében dedikáció nélkül jelent meg s ez év őszén Jozefin beteg, búskomor. Kapcsolatuk első szakasza ezzel lezárult. A Schindler-féle első Beethoven-életrajz 1840-ben jelent meg s a „halhatatlan kedves"-nek írt levelek ihletőjét Giulietta Guicciardiban jelöli meg. Ezzel kapcsolatban jegyezte Brunszvik Teréz Naplójába, hogy a levelek valószínűleg Jozefinnek szólnak, akit Beethoven „szenvedélyesen" szeretett. 3 9 Ugyancsak egy másik bejegyzés vallja, hogy „egymásnak születtek". — Ez után következik egy kétféleképpen értelmezhető mondat, ezen Romáin Rolland és Czeke Marianne vitatkozott: „und lebten beide noch, hátten sie sich vereint". A kétféle értelmezés: „ha élnének még, egyesültek volna", — vagy: — „mind a ketten élnének, ha egyesültek volna". Bárhogy értelmezzük is, mindkétféleképp Beethoven és Brunszvik Jozefin mélyebb kapcsolatának bizonyságai. Romáin Rolland és Czeke halála után került elő az a tizenhárom, Jozefinnek írt Beethoven-levél, amely megerősíti Romáin Rolland és Czeke Marianne feltevését 4 0 Beethoven és Jozefin kapcsolatát illetőleg. Az újabb kutatások mindinkább Brunszvik Jozefint tekintik a „halhatatlan kedves"-nek. 4 1 Ez újabb elmélet szerint a kérdéses időben már nem élt együtt második férjével, Stackelberg Kristóffal. Jozefin és vele Teréz ekkor a Prágától nem messze levő Witschapban éltek, amíg anyai nagybátyjuk, Seeberg Fülöp br. Prágában lakott. E feltevés szerint Brunszvik Jozefin utolsó gyermekének apja Beethoven volna. Kétségtelen, hogy a 3 8 La Mara (Marié Lipsius): Beethoven und die Brunsviks. Leipzig, 1920. 3 3 Romáin Rolland: Beethoven. A nagy teremtő korszakok. Az Eroica-tól az Appassionata-ig. Ford. Benedek Marcell. Bp. 1929. — című könyvének „A Brunsvik nővérek és unokatestvérük, a Mondschein-szonáta Giuliettája." 283—328. 1. 4 0 Schmidt-Görg Joseph, Beethoven :Dreizehn unbekannte Briefe an Joseephine Gráfin Deym geb. v. Brunswick. Veröffentlichung des Beethoven-hauses in Bonn. Neue Folge. III. Reihe. Herausgeben von — Bonn, 1957. Beethoven Haus, facsim. — Prahács Margit dr. szíves közlését ezúttal is köszönöm! Kaznelson id. m. Ld. 35. jegyz.
