Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

Az Akadémia Igazgató Tanácsa helybenhagyta a szakrendi javaslatot, de mielőtt véglegesen határozatba foglalta volna szükségesnek látta, hogy a Teleki-család élő tagjainak véleményét és beleegyezését kérje a két állományrész egyesítése, illetőleg a Teleki-osztálynak a javasolt módon való kezelésére. Az Akadémia megkeresésére Gróf Teleki Sándor, Teleki József akadémiai elnök unokaöccse, 1863. június 4.-én kelt válaszában a maga és öccse nevében úgy nyilatkozott, hogy „sokkal jobban ismeri az elhunyt alapítók, de különösen nagybátyja Gróf Teleki József érzelmeit az Akadémia irányában, hogysem legkisebb észrevételt tegyen azon javaslat ellen, melyet a Teleki-féle könyvtárnak az épülő palotában levő szakrendes felállítása tárgyában az Akadémia kebeléből kinevezett bizottság előterjesztett". így tehát elfogadta az új szakrendi felállítást, mert „tiszta meggyőződésem — írta, — hogy az alapítók a könyvtár minél nagyobb mértékben lehető haszonvehetőségét, még pedig az Akadémia minél kevesebb kiadása igénybevétele mellett, viselék főleg szemök előtt, midőn adományukat az Akadémiának törvényszerűleg felajánlották."

9 Az Akadémia összes ülése örömmel vette tudomásul gr. Teleki Sándor válaszát és így a könyvtár új szakszerinti felállításának kidolgozására kinevezett bizottság javaslata határozatba ment.

1

0 * A nemzetközi és a hazai könyvtári gyakorlatban a XIX. században a szakok szerinti raktározás volt az elfogadott. Hogy ismerték-e az Akadémia könyvtárnokai a korabeli külföldi raktározási rendszereket, az erre vonatkozó szakirodalmat, és figyelembe vették-e ezeket az akadémiai könyvtár új szakrendjének megalkotásánál, erre adatok hiányában nehéz ma választ adni. Hunfalvy Pál és Budenz József tudományos felkészültségét, a könyvtár könyvészeti szakirodalmát és az elkészült új szakrend rugalmasságát tekintve, minden okunk megvan feltételezni, hogy ismerték. Felhasználásuknak azonban nem látszik nyoma. Az Akadémiai Könyvtár szakcsoportjainak rendszerében nem lehet felfedezni semmiféle filozófiai tudományrendszernek a hatását, pedig a jelentősebb könyvtári szakrendszereknek többnyire valamilyen filozófiai osztályozási rendszer volt az alapja. Még csak logikai összefüggést sem lehet látni az Akadémiai Könyvtár szakrendjében az egyes főcsoportok között. A bizottság javaslatában nem tér ki arra, milyen elvi szempontokat követett a szakok sorrendjének megállapításában. Némi, nem filozófiai kapcsolatot felfedezhetünk ugyan az első tíz főszak és az Akadémia célkitűzései között, azonban mivel az Akadémia feladata nemcsak a nyelv- és széptudományok, valamint a történeti tudományok művelése volt, még ez is kissé erőltetettnek látszik, és semmiképpen sem indokolja a további szakok egymásutáni rendszerét. Viszont pozitíven értékelhető, hogy bár az Akadémia célkitűzései között nem szerepelt fő súllyal a természettudományok művelése — következésképpen ezek a szakok a könyvtárban is kevésbé voltak képviselve — a szakrendszer ha nem is logikusan, de nagyjában már ekkor megállapítja a fő természettudományi csoportokat. Helyes meggondolás volt az is, hogy a szakrend végére kerültek a viszonylag nem jelentős szakok. A szakrend előnyéhez tartozik 9 Huszonnegyedik (mathemat. és természettudományi osztály és összes) ülés 1863. június 22. MTA jegyzőkönyvei II. köt. 101 p. A levél eredetije RAL 240/1863. "U.o. 7