Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

továbbá bizonyos mértékig bővíthető rugalmassága; pl. a nyelvek- és irodalmak csoportjában, a történelemben, az orvostudományban stb., ígv a keletkezésnél még a könyvtárban nem levő szakirodalom utólag is beilleszthető, illetőleg további fő- és alcsoportok létesítését tette lehetővé. Igaz, hogy ez már raktárátrendezéssel is járt. Szemmel látható tehát, hogy az Akadémiai Könyvtár új szakrendszerének megalkotásában pusztán a könyvállomány összetételét, mechanikus, gyakorlati célokat vettek figyelembe. Ennyiben az Akadémiai könyvtár szakrendszere primitívebb volt a Magyar Nemzeti Múzeum (OSZK) Könyvtára és az Egyetemi Könyvtár nem sokkal utóbb — 1869-ben, illetve 1876-ban — létrehozott szakrendszerénél. Előnye volt viszont, hogy az egyes szakokat (fő- és alszakokat is), a szak megfelelő magyar nyelvű rövidítésével jelölték az Akadémia szellemének megfelelően, nem pedig latinul, mint ahogy a Nemzeti Múzeum Könyvtára hasonló szakjelzete esetében történt. A kezelhetőség szempontjából szerencsés megoldás volt, hogy a müncheni mintát követett Nemzeti Múzeum (OSZK) könyvtári szakrendszer komplikált jelzeteivel ellentétben az egyes szakokban — három nagyságrenden belül — egyszerű folyószámmal (numerus currens) jelölte az egyes könyveket. A palotába költözés után a fentebb ismertetett szakcsoportoknak megfelelően állították fel az Akadémiai Könyvtár állományát, de nem a javaslatban megadott sorrendben, hanem úgy, hogy ,,a szakok rendje a tudományok rokonságához inkább fog alkalmaztatni".

1

1 Az 1876. évtől kezdve ezt a szakrendszert fejlesztették tovább 54 szakcsoportig, és ezek a szakcsoportok maradtak érvényben egészen az Akadémia, illetőleg a könyvtár 1949/50. évi átszervezéséig.

1

2 2. A költözés lebonyolítása 1864. november 28.-án Hunfalvy Pál főkönyvtárnok azzal a kéréssel fordult az Akadémiához, hogy miután a következő év tavaszán a könyvtárnak át kell költöznie a palotába, a költözés közeli időpontja sürgeti a könyvtárt többféle előkészület megtételére. Az előterjesztésben a főkünyvtárnok kiemelte a könyvköttetési munkát, amelynek — mint írta — „nagy eréllyel kell folynia". Javasolta, hogy ezután a könyvtár ne kölcsönözzön könyveket és az eddig kiadott műveket úgy a Budapesten, mint vidéken lakó kölcsönző akadémikusok mielőbb küldjék vissza a könyvtárnak. Ezt a hírlapok útján kell a kölcsönzők tudomására hozni.

1

3 A javaslatot az Akadémia jóváhagyta és így elkezdődhettek a költözést közvetlenül megelőző munkálatok. Valószínűleg ekkor készültek azok a nem keltezett, könyveket visszakövetelő jegyzékek is, amelyekből világosan látszik, hogy a reklamált könyveket még 1846 — 1862 között adta kölcsön a könyvtár a jegyzékekben feltüntetett akadémiai tagok1

1 Ezt alátámasztja Hunfalvy Pál tervezete a szakoknak a raktár termeiben való elhelyezésére. A kéziraton dátum nincs. Minden valószínűség szerint azonban 1865 február végén készülhetett. RAL 1380/1865. 1

2 1876-ban a könyvtárban még csak 25 tudományszakban rendezték a könyvállományt, 1877-ben a könyvtárnoki jelentés már 34 szakban rendezett állományról szól, és 1889-ben pedig már a-rendezett szakok száma: 51 volt. Hunfalvy Pál jelentése az akadémiai könyvtár jelen állásáról az Akadémiai Értesítő 1877. 147 p. és az MTA Könyvtáráról szóló jelentés az Ak. Ért. 1890. 262 p. 1

3 RAL 560/1864. 8