Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

folyóiratból 4, a kémiai, ill. fizikai folyóiratokból 6 egységet kölcsönzött. Szakokszerint így alakul: Filozófia nem magyar 11, Kémia, fizika 6 egység. Schwarcz Gyula 1839—1900. Akadémiai tag, a pesti egyetemen az ókori történelem tanára. Sokat írt magyar, német, angol és ógörög nyelven. 16 egységet kölcsönzött abból a szakból amelyet művelt. Szakokszerinti megoszlása a következő: Görög irodalom 3, Latin irodalom 1, Egyetemes történelem 3, Ókori történelem 5, Jog- és államtudományok nem magyar 3, Gazdaság ós ipar 1 egység. Vámbéry Ármin 1832 —1913. Egyetemi tanár, akadémiai tag. A Kézirattárból kölcsönözte Pecsevi török történetíró krónikáját, amelyet felhasznált a magyarországi török hadjáratokról szóló több dolgozatához. Foglalkozott az újgur, a csuvas ós más keleti nyelvekkel is; ilyen irányú munkáihoz kölcsönzött a könyvtárból, csuvas, jakut, burját nyelvészeti, mongol történeti, valamint egy Asia polyglotta művet 1875-ben. Szakokszerinti kölcsönzése a következő: Finn nyelv és irodalom 2, Keleti ós altáji nyelvés irodalom 2 — 2, Egyetemes történelem 5, Földrajz nem magyar 2, Iskola és nevelés 1, és 2 egység kézirat. Arany János 1817 —1882. Voinovich Géza írja Arany János életrajza c. munkájában (230. lap) hogy Arany a hatvanas években a római klasszikusok műveit olvassa: Vergilius , Óvidius, Lucanus, Caesar és Tacitus műveit, azután a vígjátékírókat Terentiust és Plautust. Majd a görög historikusok művei, azután a tragédia írók vándoroltak föl hozzá az Akadémia könyvtárából. így jutott el Aristophanesig. Voinovich megállapítását igazolja a könyvtári kölcsönzőkönyv. Arany 1870 nyarán Karlsbadban gyógykezeltette magát, ahová magával vitte Aristophanes Comoediaeját a F. H. Bothe-féle kiadásban. Ezt a könyvet 1870. június 25-én kölcsönözte ki az akadémiai könyvtárból. (Jelzete: Görög irod. 8 : 1/1 — 4. Ma is megtalálható a könyvtárban Arany sajátkezű bejegyzéseivel.) Minden bizonnyal ekkor kezdte fordítani Aristophanest. A kölcsönzőkönyv tanúsága szerint 1871. XI. 7-ón ismét két Aristophanes könyvet kölcsönzött, Donner és Droysen fordításában. (Ezek jelzetei: Görög irod. 13 : 13/1.3. és Görög irod. 13 : 42/1.) Mindhárom könyv hosszú ideig maradt Aranynál; a visszaadás időpontja egyik műnél sincs feltüntetve, szerepel azonban az „átírva" megjegyzés, ami azt jelentheti, hogy 1875 után az új kölcsönzőkönyvbe átírták az addig vissza nem érkezett könyveket. A továbbiakban Arany még a következő könyveket kölcsönözte a könyvtárból 1875-ig: Plutarchos: Vitae parallelae II. III. köt. (1871. okt. 28), Xenophon: Opera omnia, (1873. febr. 25.) Pausanias: Descriptio Graeciae I—III. köt. (1875. márc. 8.) és Polybios: Históriájának 4 kötetét (1875. június 10.). Összesen 15 könyvtári egység. A fentiekből látszik, hogy Arany János is rendszeresen használta a könyvtár állományát, ami nemcsak 15 egység lehetett, (sajnos az 1870 előtti kölcsönzéseket — amelyekre Voinovich is hivatkozik — nem volt módunkban értékelni

6

9") ós az is megállapítható, hogy a fordítás a könyvtári példány alapján történt. Azonban úgy hisszük, hogy ez évek alatt nemcsak a könyvtárból kölcsönzött könyveket használta, hiszen neki is — mint más akadémiai tagoknak — az akkori idők szerint tekintélyes, mintegy 800—1000 kötetes könyvtára volt. Könyvtárának legnagyobb része Voinovich Géza tulajdonában 1945-ben elpusztult, kisebbik része kb. 200 kötet ma is Nagyszalontán van. (Sáfrán Györgyi és Gergely Pál kollégáim szíves közlése.) Az Arany által használt könyvek közül csak Aristophanes vígjátékaiban találhatók a költő ceruzával írt sajátkezű bejegyzései. Ezek ma már roppant elmosódottak. Néhányból, mely még olvasható, az tűnik ki, hogy e bejegyzések fordítás közben készültek és egy-egy görög szó magyar megfelelőjét jelzik. Halász Ignácz 1855 —1901. Nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémiai tag. 1873-ban bölcsészhallgató volt Budapesten. Már 1874-től jelentek meg kisebb dolgozatai különböző folyóiratokban. 1874-ben jelent meg a finn népmesékkel foglalkozó tanulmánya; nyilván ezzel kapcsolatban tanulmányozta a könyvtárból kölcsönzött Arany—Gyulai és Kriza János népköltési gyűjteményét. 1878-ban jelent meg Gyermekmesék a Grimm testvérek után c. munkája. Ehhez használhatta az 1875-ben kölcsönzött Grimm meséket. Szakokszerinti megoszlásban a 15 kölcsönzött egység a következő: Magyar irodalom 4, Spanyol nyelv és irodalom 2, Keleti és altáji nyelv és irodalom 2, Mitológia mondák ós mesék 7 egység. Hellebrant Árpád 1855 — 1925. Bibliográfus, 1876-tól az Akadémia szolgálatában állt, 1878-tól könyvtártiszt, 1892-től alkönyvtámok volt. Kölcsönzései 1874—75-re esnek, feltehetően mint egyetemi hallgató látogatta az akadémiai könyvtárat. Ez időbeli kölcsönzései (15 egység) még olyan jellegűek, hogy azokat bárki kölcsönözhette. A későben 1870 előttről nem maradt fenn kölcsönzési nyilvántartás. 38