Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

biekben megjelent jelentős könyvészeti munkásságához egy egész könyvtár állománya állott rendelkezésére, amelynek értékelése vizsgálódásainkon kívül esik. Szakokszerinti kölesönzései a következők: Könyvészet és általános irodalomtörténet 2, Görög irodalom 2, Latin irodalom 1, Régi magyar irodalom 2, Újabb magyar irodalom 1, Keleti irodalom 1, Ókori történelem 2, Antropológia és Művészet 1 — 1, Enciklopédia 2 egység. Ipolyi Arnold 1823 —1886. Történész, régész, akadémiai tag, 1871-től r. k. püspök. 15 egységet kölcsönzött. Kölcsönzései csaknem mind folyóiratok, amelyek közül 10 egység az Erdélyi Múzeum, 2 egység enciklopédiái és egy-egy egység könyvészeti, illetőleg törté­nelmi tárgyú folyóirat. Kőnig Gyula 1849 —1913. Matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Nagy munkás­ságot fejtett ki a hazai matematikai irodalom művelésében. 15 egység csupa matematikai tárgyú folyóiratot kölcsönzött, amelyek közül az olasz nyelvű „Annali di scienze Matema­tica"-ból 14 egységet használt 1873 — 75 között. Szilágyi Sándor 1827 —1899. Történetíró, akadémiai tag, 1878-ban a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója lett. 15 egységet kölcsönzött. Többek közt foglalkozott Lorántffy Zsuzsannával is, ehhez használta a Kézirattárból Lorántffy Zsuzsanna végren­deletét. Szakokszerinti kölcsönzése a következő: Magyar nyelv 1, Magyar történelem, 4, Egyetemes történelem 7, Történelem segédtudományai és Jogtudomány nem magyar 1 — 1 egység és 1 kézirat. Hunfalvy János 1820—1888. A magyar tudományos földrajz megalapítója, egyetemi tanár, akadémiai tag. Kölcsönzése nem jellegzetes. 14 egységet kölcsönzött. Szakokszerinti megoszlásban: Magyar nyelv és irodalom 2 — 2, Magyar történelem 3, Földrajz magyar 1, nem magyar 3, Jogtudomány nem magyar 1, Művészet 1, Vegyes folyóiratokból: német 1 egység. Supala Ferenc meghalt 1875-ben. Magyar nemzeti múzeumi segédőr. (Hosszú ideig ólt Szentpétervárott és itt másolásokat végzett az Akadémiai Történeti Bizottság számára). Kölcsönzései 1872 — 74-ből valók és valamennyi a szláv nyelv- és irodalom, illetőleg a történelem tárgykörébe eső munka. Szakokszerinti megoszlásban a 14 egység: Szláv nyelv- és irodalom 3, Egyetemes történelem 9, Antropologia 1, Vegyes folyóiratokból: egyéb nyelvű 1 egység. Szilágyi Dezső 1840 — 1901. Politikus, országgyűlési képviselő, akadémiai tag. 13 egységnyi kölcsönzése nem jelentős. Szakokszerinti megoszlásban: Magyar történelem, Statisztika 2 — 2, Jogtudomány nem magyar 1, Teológia ós egyház 2, Vegyes folyóiratok­ból: angol 6 egység. Tóth Lőrinc 1814—1903. Jogász, akadémikus, hosszú időn át az Akadémia pénztár­noka. Nagy szerepe volt Dessewffy Emil mellett az Akadémia palotájára indított gyűjtés lebonyolításában ós a palotaópítés pénzügyeinek kezelésében. Hosszú élete folyamán számos cikkel és tanulmánnyal gazdagította a magyar tudományos irodalmat több területen is. Szakokszerinti kölcsönzései a következők: Magyar történelem 4, Egyetemes történelem 6, Jogtudomány országgyűlés magyar 2, nem magyar 1, összesen 13 egység. Volf György 1843 — 1897. Nyelvész, a Tanárképző Int. tanára, illetőleg igazgatója, akadémiai tag. A Kézirattárból kölcsönzött eredeti és másolati kódexek a nyelvészeti kutatásaival függöttek össze. 1876 májusában a következő kéziratokat kölcsönözte: Gyöngyösi, Thewrewk, Lányi ós Kriza kódexek. Könyvekből 1871 — 75 között Wacker­nagel.: Poetik, Rhetorik u. Stylistik, Gyergyai: A magyar nyelv sajátságai, A régi magyar nyelvemlékek I—II. köt., Toldy F.: Magyar irodalomtörténet, Weigand háromkötetes német szótára ós a teológia szakból egy biblia szerepel kölcsönzései között. Zsögöd Benő 1852 —1938. Egyetemi tanár, akadémiai tag. Szakokszerinti kölcsön­zése: Ókori történelem 2, Jogtudomány nem magyar 5, magyar 3, Gazdaság ós ipar 1, összesen 11 egység. b) Kevesebb egységet kölcsönző, de jelentőségüknél fogva fontos személyek (betűrendben ) Arany László 1844—1898. 1872-től volt az akadémia tagja, Bérczy Károly emléke­zete c. tanulmánya 1876-ban jelent meg, tehát ehhez használta fel Bérczy Károly: Élet és ábránd c. munkáját, amelyet a könyvtárból kölcsönzött. 1873-ban még a következő műveket használta: Virág Benedek: Poétái munkái, Kazinczy F.: Eredeti munkái 1 — 2. köt., Korner: Sámtliche Werke 79. kötetét. 39

Next

/
Thumbnails
Contents