Fráter Jánosné: Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből 1865–1875 (A MTAK kiadványai 45. Budapest, 1965)

miák sorozati műveinek köteteit, a matematikai szakból a Liouville Joseph francia matematikus által szerkesztett Journal de mathematiques pures et appliquées c. folyóirat, az Annali di Mathematica és egyéb folyóiratok egységeit; a filozófiából a Philosophical Magaziné és Philosophical Transactions of the Royal Soc. of London köteteit, a Göttingen Nachrichten és a Zeitschrift für Mathematik und Physik, valamint egy statisztikai tárgyú folyóirat köteteit forgatta. Szakokszerinti kölcsönzései a következők: Akadémiák ós tudományos társulatok kiadványai 8, Statisztika 4, Filozófia nem magyar 4, Matematika 13, Vegyes folyóiratokból: német 2 egység. Pesty Frigyes 1823 —1889. Történész, akadémikus. 29 egységet kölcsönzött. A helynevek és a történelem c. műve 1878-ban jelent meg, ehhez használhatta az innen kölcsönzött Pott, A. F. és Förstemann ezzel kapcsolatos műveit. Magyarország helytörténetével, vármegyéivel és külön Temes-vármegye viszonyainak vizsgálatával foglalkozó munkáihoz nyilván felhasználta Fejér: Codex diplomaticus-át, és a Kézirattárból kölcsönzött temesvári régi alaprajzokat. Számos ismertetést írt különböző szakkönyvekről, ezzel kapcsolatos munkálatainak nyomát is megtaláljuk a könyvtárban. Innen kölcsönözte Theiner Augustin: Vetera Monumenta Hungáriáé c. köteteit, amelyekről ismertetést írt. A történeti munkák közül használta még a pécsi és zágrábi püspökségek történetét, Kovachich Márton György történeti munkáit, Buchholtz: I. Ferdinánd király korát, és Timon Sámuel: Imago . . . Hungariae-ját. (Azt nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy az Imago antiqua Hung., vagy a novae Hung. c. munkát kölcsönözte-e.) Szakokszerinti kimutatásban kölcsönzései a következők: Könyvészet és általános irod. történet, Akadmiák és tudományos társulatok kiadványai, Altalános nyelvészet, Magyar irodalom 1 — 1, Német nyelv 2, Magyar történelem 9, Egyetemes történelem 3, Történelem segédtudományai 1, Földrajz magyar 4, Teológia és egyház 1, és 5 egység a Kézirattárból (oklevelek). Kármán Már 1843 — 1915. Tanár, pedagógus. 28 egységet kölcsönzött. Munkásságának súlypontja középiskolai tanításunk újjászervezésének idejére esik, ezzel kapcsolatban több cikke, tervjavaslata és tanulmánya jelent meg. 1872 — 75 között dolgozott a Magyar olvasókönyv középtanodai használatra c. munkáján, ehhez használhatta a könyvtárból 1873-ban kölcsönzött Thierry, A.: Histoire d'Attila c. munkát, eredetiben és fordításban, Anonymust ós Szabó Károly: Magyarország történetének forrása c. műveket. A későbbi években foglalkozott a latin és görög nyelvvel, ehhez szintén talált irodalmat, mint pl. Steinthal, görög és római nyelvészettel kapcsolatos, Plutarchos és Valerius Maximus műveit. Kölcsönzéseiből kiemelkedik a filozófiai szakból használt egységek száma 1872 — 75 között. Kölcsönözte Platón, Schopenhauer, Spencer munkáinak több egységét, Bain Alexander skót bölcsész művét, Taine Hippolyte francia filozófus: De 1'intelligence I—II. kötetét, és Zeller Eduárd akkoriban híres könyvét a görög filozófia történetét. Szakokszerinti kölcsönzései a következőképpen alakultak: Általános nyelvészet 1, Klasszika filológia 2, Görög irodalom és Latin irodalom 1 — 1, Magyar irodalom 2, Mitológia mondák és mesék 1, Magyar történelem 7, Ókori történelem 1, Földrajz magyar 3, Filozófia nem magyar 9 egység. Simonyi Zsigmond 1853 — 1919. Egyetemi tanár, akadémiai tag. 1873 — 76-ban fordította Max Müller a nyelvtudományról szóló munkáit; a fordításhoz innen is kölcsönvette az eredeti műveket 1872 és 1875-ben. 1876-ban jelent meg Horatius-sal foglalkozó dolgozata, ehhez valószínűleg használta az innen kölcsönzött pdákat 1873 — 74-ben. A 19 kölcsönzött egység a következő szakokból tevődik össze: Általános nyelvészet 4, Klasszika filológia 3, Görög irodalom 2, Latin irodalom 1, Magyar irodalom 2, Finn nyelv ós irodalom, Germanisztika, Keleti irodalom 1 — 1, Mitológia mondák és mesék 2, Utazás 2 egység. Marczali Henrik 1856—1940. Történetíró, egyetemi tanár, akadémikus. Egyetemi hallgató korában kölcsönözhetett az akadémiai könyvtárból. Bár cikkei, tanulmányai már 1875-től megjelennek, kölcsönzései nem jelentősek, olyan jellegűek, hogy azokat bárki használhatta volna. Egy momentum azonban említésre méltó, hogy az 1874-ben megjelent disszertációjához minden bizonnyal felhasználta az innen kölcsönzött Hunfalvy János: Magyarország természeti viszonyai és a Magyar birodalom c. műveket. 18 egységet kölcsönzött, amely szakokszerint a következő: Görög irodalom, Magyar irodalom 1 — 1, Magyar történelem, 2, Egyetemes történelem 7, Földrajz magyar 3, Jogtudomány nem magyar 1, Csillagászat 2, Vegyes folyóiratokból: angol 1 egység. Szily Kálmán 1838—1924. Természettudós, egyetemi tanár, akadémikus, 1889-től 1905-ig az Akadémia főtitkára, 1905-től haláláig az Akadémia főkönyvtárnoka. 17 egységet kölcsönzött. Érdekes, hogy csak folyóiratokat használt, mint ahogy a szakszerinti megoszlás is mutatja: a Philosophical Magazin-bői 7, A Philosophical Transactions c. 37