Csapodi, Csaba: Conservation of the Manuscript and Old Book Collections at the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Methods and Results. 1949–1964 (A MTAK kiadványai 44. Budapest, 1965)

külföldön újabban alkalmazott anyagok és eljárások, a férgek és penész ellen védekezésre használt szereknek könyvekben való alkalmazhatósága stb. Először tehát sürgó'sen be kellett szerezni és áttanulmányozni az idevágó legfontosabb külföldi szakirodalmat; meg kellett találni a munka elvégzésére alkalmas munkatársakat, az ő munkájuk minden mozzanatát figyelemmel kísérni és velük megvitatni; az alkalmazott vagy javasolt anyagokat, módszereket megfelelő szakemberektől, biológusoktól, vegyész- és papírmérnököktől szerzett szakértői véleményekkel összhangba hozni és így tovább. S mindezt menet közben, de úgy, hogy a rendkívül értékes könyvanyagban már az első, kísérleti lépések se tegyenek kárt: semmiféle, még oly tetszetős próbálkozással se veszélyeztessük az őrizetünkre bízott régi könyvek biztonságát. Nagy segítségünkre voltak végzett munkánkban szakmai tanácsaikkal SASVÁRI DEZSŐ és fokozatosan kiképzett Széchenyi-könyvtári munkatársai, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanárai (FABRÓ JÓZSEF, NÉMETH JENŐ, meg az ő tehetséges fiatal tanítványaik, s munkatársaik) és az Országos Levéltár 1957-ben fölállított, kitűnően fölszerelt iratkonzerváló műhelye, amelyet HASZNOSNÉ SZÖLLŐS ILONA szervezett meg és emelt évek kitartó munkájával nemzetközi színvonalra. Eredményeinket sohase akartuk csak a magunk számára értékesíteni, hanem amit végeztünk, több alkalommal bocsátottuk széleskörű megvitatásra és kiállításra. A Könyvtár és az Akadémia vezetőinek mindenkori megértő támogatásának köszönhető, hogy másfél évtized óta minden évben jelentős összeg állt rendelkezésre a konzerváló-restauráló munka számára. Fontos lépés volt 1958-ban a könyvtár házi könyvkötészetének a megszervezése is, mert ezóta a kézirattári állományvédelmet elsősorban szolgáló, kitűnő kivitelű tékák és tárolódobozok készítését az ERDŐDY FERENC vezetése alatt álló könyvkötészetünk vette át. Ugyancsak itt készülnek a régi-könyv gyűjtemény korban utolsó szakaszának, a XIX. század első feléből való magyar könyveknek ízléses, finom kivitelű fél vászonkötései. Míg korábban a konzerváló munkát egy egész munkaszervezet végezte, az utóbbi három év óta a konzerválás-restaurálás túlnyomó részben egyetlen állandóan foglalkoztatott szakemberre (VÖRÖS GYULA) van fölépítve. Az új épület száméira az a távolabbi elképzelésünk, hogy ott kiépítjük saját konzerváló műhelyünket. A kézirattár és régi könyvek gyűjteménye állományvédelmi munkáira fordított összegek és az elvégzett munkák mennyiségének évről-évre való alakulását a következő oldalon levő táblázat tünteti fel. Ezekhez a számokhoz hozzá kell még venni, hogy a beruházási költségvetésből is kaptunk mintegy 350 dobozt és tékát és kézirattárolásra tudtunk fölhasználni 220 olyan dobozt, amely a könyvtár régi, nagyalakú cédulakatalógusának fokozatos fölszámolásával szabadult föl. Elvek és célkitűzések Kézirat- és könyvkonzerváló munkánkban kezdettől fogva három alapelvünk volt: 1. Csak tudományos és muzeális célok vezethetnek minket, nem pedig bibliofil szempontok. Nem foglalkozhatunk tehát — bármilyen vonzó feladat lenne is — megsárgult, vízfoltos papírok fehérítésével, elpusztult kötésrészek díszítmé30