Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára (A MTAK kiadványai 41. Budapest, 1964)

24 lelő egyszerűbb udvari élet ekkor alakult át az olasz mintáknak megfelelően, de a Corvina-könyvtár léte és fejlődése nem hozható közvetlen kapcsolatba BEATRIX személyével. A kezdeményezés bizonyára VITÉZ Jánostól eredt, s a könyvtár már nagyon komoly gyűjtemény lehetett VITÉZ János kegy­vesztésekor. ZOLNAI Klára összeállítása szerint a fönnmaradt korvinák közül 80 származik 1472, tehát VITÉZ János és JANUS PANNONIUS halála előtt­ről, 71 darab a BEATRixszal kötött házasság utánról, 11 pedig közelebbről nem datálhatóan az 1460—1490 közti időből. 10 1 Igaz ugyan, hogy az első csoport nem azt jelenti, hogy mind 1458 és 1472 közt készültek, vagy ekkor kerültek a Corvinába, mégis az arány nem lehet véletlen. A külön könyvgyűjtemény léte is azt bizonyítja, hogy a könyvtár élete tulajdonképpen független volt a nápolyi királylány személyétől. Ha BEATRIX a könyvtár fejlesztésében kezdeményező szerepet játszott volna, akkor a Corvina-könyvtárt sokkal inkább a sajátjának érezte volna, mint­sem hogy külön a maga számára készíttessen pompás és költséges kódexeket. Természetesen aziránt nem lehet kétségünk, hogy a Corvina-könyvtárban is meg kellett lenniük mindazoknak a munkáknak, amelyeket most csak a BEATRIX­féle példányból ismerünk. Hiszen ha a király nagy gonddal és költséggel igye­kezett Itáliában lemásoltatni a könyvtárából hiányzó műveket, akkor elsősorban legközelebb, saját palotájában, a királyné birtokában levő könyveket másol­tatta le a maga számára — amennyiben még nem lettek volna meg. A nápolyi kapcsolatok megerősödése természetesen újabb lehetőségeket nyitott könyvek megszerzésére, másoltatására, de a beszerzés, másoltatás, illumináltatás igazi központja továbbra is Firenze maradt. A külön BEATRix-könyvgyűjtemény maradványainak elkülönítése az eddig egységesnek tartott Corvina-gyűjteményből tehát nem változtatja meg azt a képet, amelyet addig MÁTYÁS király könyvtáráról ismerünk. Azok­nak a jegyzékeknek a címanyaga, amelyeket HEVESY, FÓGEL, WEINBER­GER és a többiek annyi gonddal és munkával összeállítottak, ezáltal csak annyiban módosul, hogy néhány kódex címét a fennmaradt korvinák sorá­ból kiiktatva az elveszett korvin-kódexek közé kell áthelyezni. Ezek a mun­kák ugyanis mint MÁTYÁS király egykori könyvtárának darabjai, a király címerével ellátott kötetek sajnos az eddigi föltételezéssel szemben elvesz­tek. Egykori meglétükre csak a fönnmaradt királynéi példányok alapján következtethetünk. CSABA CSAPODI: LA BIBLIOTHÉQUE DE LA REINE BÉATRICE Les ouvrages traitant de la bibliothéque du roi MATHIAS ont considéré jusqu'ici omme manuscrits authentiques de la „Corvina" les livres dans lesquels, á cöté des ar­moiries du roi MATHIAS, figuraient aussi les armoiries aragonaises de sa femme BEATRICE. Cette thése est due á la supposition que les manuscrits apportés éventuellement par BEATRICE de Naples á Buda, ou ceux qu'elle avait fait fairé ou re9us en cadeau de noce, auraient passé ensuite dans la collection de la bibliothéque royale. C'était pourtant l'usage dans les milieux des reines de cette époque — l'époque de l'humanisme — d'établir une bibliothéque & part qui ne dépendait que de la reine et fut indépendante de celle du 10 1 ZOLNAI Klára — FITZ József: Bibliographia Bibliothecae regis Mathiae Corvini. Bp. 1942. 106—111. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents